Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Karácsony felé közeledve nem szokatlan népszámlálást emlegetni. Az egész karácsonyi történet keretét, színhelyét határozza meg a császártól jött rendelet a nép összeírására.
„Most egy újabb népszámlás történt. Még nincsenek meg a pontos adatok, de valószínűleg vesztett valamit az egyházunk. Ha vesztett. De az is lehet, hogy nyertünk, hiszen most kevesebb emberről derül ki, hogy igazán nem tartozik hozzánk. Most egy új lehetőséget kapunk. Mennyire élünk vele? A zsinat megemlítette, hogy számít most már szakemberek tudományosabb, elemező munkájára. Ez jó hír. A jövőkép bizottság nem említette ezt a hírek szerint. Lehet, hogy így járunk jól.
Félreértés ne essék: fontos dolog a népszámlás, reális tükröt tart elénk, kell hogy foglalkozzunk ezzel, de amíg semmiféle következtetést, stratégiát, missziót (hogynemondjam: munkát) nem teszünk mellé, addig nagy következtetést ne vonjunk le belőle. Vagy ha vonunk, akkor piruljon orcánk, mert milyen pásztor az, aki százezres nagyságban nem tud elkóborolt báránykáiról? Erről is ír a Biblia, de most nem idézem fel. Jövőképünkbe beleférhet a népszámlálás, s annak adatai is. De ez vagy tévútra vezet minket, mint egykor Dávidot is, vagy felbuzdít bennünket arra, hogy kezdjünk vele valamit, s most már ne csak a szavak szintjén!”