Jeszenszky Géza reagált fia szavaira, aki úgy fogalmazott: apja „évek óta a sátánt szolgálja”

Az Antall-kormány egykori külügyminiszterére néhány napja egy kőműveskalapáccsal sújtott le egy 70 éves férfi.

Hogyan fog egy, az EU rosszallása ellenére 62 évesen nyugdíjba küldött bírói karnál tíz évvel idősebb közösség reflektálni a kultúra legfrissebb tendenciáira?
„Nem általános megoldást kínál, hanem a kultúra egyes ágaiban azonnal - a Műcsarnok lenyúlása kapcsán a képzőművészetében - megosztáshoz vezet. Nem a publikum, a nemzetközi szaksajtó, a kulturális piac, hanem egy ideologikusan átitatott gondolkodásmód kiválasztottjai ülnek majd az MMA havi többszázezer forinttal honorált padjaiban egy válságtól mindjobban megszenvedett társadalommal körülvéve, s ilyen helyzetben minden onnan érkező, mégoly jóakarattal megfogalmazott állításnak a hitele is kétségessé válik.
Hogyan fog egy, az EU rosszallása ellenére 62 évesen nyugdíjba küldött bírói karnál tíz évvel idősebb közösség reflektálni a kultúra legfrissebb tendenciáira? Mihez kezd egy enyhén szólva is analóg testület a digitális világban?
Mihez kezd egy a helyi közösségi kötődést, a lokalitás értékeit piedesztálra állító program azzal, hogy mostanra a kultúra globálissá lett? Tegnap még érvényes kategóriák tűnnek a feledésbe, hogy helyeiket akár gyorsan változó újak foglalják el. Mihez kezd azzal, hogy manapság közel 900 millió ember néz meg egy, a nyugati, amerikai kultúra kliséivel groteszk játékot játszó dél-koreai videoklipet az interneten, s hogy ennek a globális kultúrának nem pusztán a közvetítőelemei, de üzenetrendszere, anyaga, nyelve, szertelen játékrendjei is felülírja a nemzeti hagyományba, mint 19. századi konstrukcióba zárt pátoszformákat?
Az a korántsem csekély belső eszmei ellentmondás, vagyis, hogy keresztényi vagy pogány alapokon is kíván-e állni a jól kistafírozott kultúrcentrum, rávilágít arra: itt a keresztény kultúrára, eszmevilágra, hitbeliségre utalás pőre pragmatikum. Köze nincs a megélt lelki valósághoz. Törzsi küzdelem csupán, melyben most az egyik pogány törzs területfoglaló győzelmet aratott a másik felett. Hogy valami formát adjon örömének, a felégetett falu, perzselt csatamező elhullatott tárgyaiból zavaros és látványos oltárt emel. Az örömtűz fényei Krisztus keresztjét éppúgy vöröses fényben fürdetik meg, mint egy a porból nemrég fölemelt és látható helyre rakott érc turulmadárét.”