Karaktergyilkosság

„A Fidesz jelenleg karaktergyilkos stratégiát folytat, ez az egyetlen, amihez a magyar jobboldal igazán ért – jelentette ki a minap Bajnai Gordon, és az önvizsgálatra hajlamos ember ilyenkor rögtön eltűnődik. Valóban így van ez? Valóban a jobboldal egyetlen bevált stratégiájáról van szó, ami – hiszen a kijelentésben ez is benne foglaltatik – a hiányzó hozzáértés helyett a személyeskedéssel termeli ki, illetve tartja fenn a támogatottságot? (...)

A 2002-től a baloldalon már üzemszerűen alkalmazott karaktergyilkosság egyik fő kiötlője Gyurcsány Ferenc. Saját szavai szerint nevéhez köthető a huszonhárommillió románnal riogató kampány, mely a modern magyar politikatörténet első idegengyűlölő kampányaként kerül be a történelemkönyvekbe, és ő volt a mozgatója a »köteles beszédes«” gyűlöletkampánynak is.

Az élet furcsa fintora – vagy a Gondviselés büntetése –, hogy ugyanennek a személynek adatott meg, hogy elkövesse a demokratikus magyar politika első karakter-öngyilkosságát is. Ennek az őszödi beszéd csak a leglátványosabb mozzanata, de nem válhatott volna ilyen hatalmas erejű szimbólummá, ha nem támasztották volna alá, nem tették volna hihetővé a beszéd előtt és után elkövetett cinikus kis hazugságok, felrúgott megállapodások, átverések. (...)

A felelősség nyomasztó, a megoldás nehéz. Újraépíteni a közbizalmat az egymással szemben bizalmatlan felek között még akkor is nehéz lenne, ha a baloldal valóban új fejezetet akarna nyitni. Az utóbbi hónapok személyre szabott hadjáratait nézve azonban nem egy korszakváltás igényét, sokkal inkább a felelősség áthárításának kísérletét lehet érezni. Az eszmék és elképzelések versenyét fokozatosan kiszorító karaktergyilkosságok sorozata kiszorítja a jó szándékot, gyengíti a közjóba vetett hitet, erősíti a gyűlöletet. Ez pedig az osztályharc és az irigység politikájának logikájában szocializálódott baloldal számára otthonos terep. Ne engedjük, hogy jól érezzék magukat.”