„Scheiring Gábor LMP-képviselő derekasan csapkodó nyelvvel fényezi Hugo Chávezt. »Nem mintha nem lenne baj Chávez demokrácia-felfogásával, de aki egy holland mércével méri a latin-amerikai politikát, az nem értheti a téteket« – ez a nyálas, cinikus elkenegetés a hozzáállása egy zöld demokratának. Méghozzá egy olyan választásról, ahol konkrétan ellenzékieket gyilkoltak (a gyanú szerint a gyilkosok az állami olajcég járművét használták), a külföldi megfigyelőkből pedig »csak kevés lesz jelen vasárnap. A Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége (UNASUR) az egyetlen, amely akkreditáltatta képviselőit a szavazás felügyeletére. Ők azonban csak a választás figyelemmel kísérésére jogosultak, így csupán ajánlásokat fogalmazhatnak meg, a végeredményt illetően azonban nem foglalhatnak állást.« Nem csoda, hogy a tizenhárom éve hivatalban lévő Chávez újabb ciklust nyert.
De ha ez ennyire rendben van, akkor ugyan miféle erkölcsi alapon kifogásol az LMP bármit is a Fidesz választási koncepcióján?
Scheiring ájultan magasztalja Chávezt, akivel szerinte ugyan vannak kisebb problémák (pl. hogy Irán nagy haverja), de azért látni kell, hogy »a társadalom döntő részét bevonta a politikába, az emberek az utcán olvasták és osztogatták egymásnak az új alkotmányt…« Innentől kezdve tényleg nem érthető, milyen alapon kritizálja az LMP a Fidesz-pártalkotmány giccses propagálását? Vagy arról van szó, hogy amennyiben az ellenfeleink csinálnak valamit, akkor rossz, ha meg az ideológiai cimboránk, akkor belefér?”