A magyar nemzet bankja

„A középtávú cél 2007 óta az infláció leszorítása három százalékra, amelyet öt év alatt sohasem sikerült az MNB-nek elérnie. Arra viszont jó volt ez a feladat, hogy az intézmény elegánsan kivonja magát a magyar valóságból, és elhárítson minden olyan felkérést, amely botor módon arra irányult, hogy a tekintélyes intézmény is vegye ki a részét a gazdaságot sújtó válság megoldásából.

Simor András, a jelenleg regnáló elnök azért néha úgy érezte, mégis volna dolga ezzel kapcsolatban. Fel is tárcsázta a Nemzetközi Valutaalapot, amikor a krízis 2008 végén megérkezett. Azután síelni ment, amikor elszabadult a forint árfolyama, és messzi bércek tetejéről szemlélte, miképp duplázódik, triplázódik meg a hazai devizahitelesek törlesztőrészlete.

Ennek a finom, távolságtartó világnak vége. A polgárok mindennapi gondjai lassan mindenhol utat törnek maguknak. A monetáris tanácsban már fordulni látszik a kocka. Csak nem szabad megállni, mert Magyarországon három-négy százalékos alapkamat indokolt. Ne feledjük azt se, hogy Simor András mandátuma a jövő év tavaszán lejár. Ez pedig esélyt ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ismét azé a közösségé legyen, amelyiktől a nevében lévő első két szót kölcsönözte.”