Antiszemita vagyok-e?

2012. augusztus 03. 19:53

A Horthy-rendszert minden munkámban „korlátozott parlamentarizmusként”, illetve domináns pártrendszerrel rendelkező és autoriter jellegű berendezkedésként írtam le.

2012. augusztus 03. 19:53
Romsics Ignác
ÉS

„Az Élet és Irodalom 2012. július 20-ai számában Karsai László (Megjegyzések a Gerő-vitához), a július 27-ei számában pedig Bojtár Endre (Antiszemita vagy-e) foglalkozott néhány írásom néhány passzusával, illetve közéleti szerepléseimmel. Azt a tényt, hogy Magyar sorsfordulók 1920–1989 című tanulmánykötetemből (Osiris, 2012) hiányzik 1944, illetve a holokauszt, Karsai »közönynek«, illetve »több mint bűnnek, hibának« nevezte. Ugyanezt Bojtár Endre is szememre vetette, kiegészítve több más vádponttal. Mindezek alapján kijelentette: »Romsics, mint közszereplő, antiszemita«. Az alábbiakban tételesen bizonyítani igyekszem Bojtár tévedéseit, illetve állításainak vitathatóságát, s annak eldöntését, hogy antiszemita vagyok-e, az olvasókra bízom. (...)

Bojtár szerint »Ami szép és jó, ami érték létrejött a két háború között Magyarországon, az mind a Horthy-rendszerrel szemben, annak ellenére jött létre. A magyar állampolgárok százezreinek tömeggyilkosságába torkolló s tömeggyilkosságát okozó Horthy-rendszer és benne Horthy megítélése nem lehet vita tárgya, ez csak elítélés lehet«. Merthogy »Az ordas kurva szexuális erkölcsét sem a szüzesség elvesztéséig folytatott nemi élet alapján szokás megítélni«. Úgyhogy az osztályzat: »színtiszta, duplatalpas rámás elégtelen«.

Bojtár ismét téved, vagy legalábbis alaposan túloz. Ha belegondol, el kell ismernie, hogy sem a népiskolák, sem az új egyetemek, sem a külföldi magyar intézetek nem jöhettek volna létre a Horthy-korszak kormányainak döntései és az akkori magyar parlament támogatása nélkül. Ahogy a nyugdíj, a 8 órás munkanap bevezetése, az ONCSA és sok minden más sem. Ennek elismerése nem zárja ki azt, hogy mai kultúránkhoz és politikai identitásunkhoz közelebb állnak a korszak ellenkultúrájának alkotásai. Hogy azután a pozitívumokat és a kétségtelen negatívumokat mérlegelve kinél merre billen a mérleg, azon természetesen lehet vitatkozni. Az én Horthy-korszakkal kapcsolatos véleményem az 1970-es évek második és az 1980-as évek első felében alakult ki, s ez azóta érdemben nem változott. Kétségtelen: a korábbi értékelésekhez képest, melyek a korszak egészét fasiszta diktatúrának, vezetőit pedig fasiszta politikusoknak láttatták, lényegesen eltért, és ma is eltér a felfogásom. A politikai rendszert minden munkámban »korlátozott parlamentarizmusként«, illetve domináns pártrendszerrel rendelkező és autoriter jellegű berendezkedésként írtam le, Horthyt, Bethlent és Telekit pedig – jelezve a közöttük fennálló, részben éppen az antiszemitizmus kapcsán kimutatható különbségeket is – konzervatív típusú politikusokként jellemeztem. Emellett méltányoltam Klebelsberg, sőt Hóman Bálint kultúrpolitikájának egyes elemeit, továbbá a társadalombiztosítás kiterjesztését is. A trianoni határok megváltoztatására irányuló revizionista politikát pedig érthetőnek, sőt a valóban elvtelen és igazságtalan döntések miatt bizonyos mértékig indokoltnak tartottam. Az egész korszakon végigvonuló, s végül páratlanul szörnyű katasztrófába torkolló antiszemitizmus tényét ugyanakkor sohasem tagadtam, sőt arra mindig nyomatékosan felhívtam a figyelmet. Már idézett szintézisemben rámutattam a csendőrség 1944-es szerepére, sőt a keresztény magyarság túlnyomó többségének passzivitására és részvétlenségére is, majd egyetértőleg idéztem Márait: »Háromszázezer ember reszket a sárgacsillagos házakban; tizenhat-tizennyolc éves suhancok rabolnak a sárga házakban, terelik a lakókat az uszályok és gyűjtőhelyek felé. A novemberi hidegben sokezres embercsoportok vonulnak némán – asszonyok, gyerekek, öregek – ismeretlen sors felé. A rablás, a túszok szedése általános. Ha minden vád igaz lenne, amit valaha is a zsidók ellen harsogtak, akkor is velük kell tartani minden embernek, aki még valaha embernek akarja nevezni magát: mert szenvedésük minden elképzelést meghalad.« (4. kiad. 268. p.)

Azon, hogy olvasatom a korszak reális ábrázolása-e vagy sem, természetesen lehet vitatkozni. A Társadalmi Szemle és a Népszabadság cikkírói – köztük Berecz János – a ’80-as években ezt a megközelítést a kor »megszépítéseként« értékelték. A rendszerváltás után változott a helyzet. Megjelentek olyan vélemények, amelyek Horthy nyilvánvalóan rossz döntéseit is mentegetni próbálták, magát a rendszert pedig demokráciának nevezték. Különböző írásaimban én ezekkel éppúgy vitáztam, mint a korábbi, vulgármarxista leegyszerűsítésekkel. A kutatásnak természetesen lehetnek specifikus tárgyai az antiszemitizmustól az agrárkérdésen át az oktatásig. Ám ha egy egész korszakot mutatok be, akkor a lehető legtöbb szempontra tekintettel kell lennem. Ezt így tettem eddig, és így teszem ezután is. A történész többek között ettől történész, nem pedig egyéni emlékező, miközben persze a kortársak sajátos tapasztalatait és traumáit mindig tisztelettel kell kezelni. Úgy érzékeltem, hogy a fentiekben körvonalazott álláspontomat a történészszakma az eddigiekben méltányolta, bár természetesen számos vitapartnerem is akadt. Kétségtelen viszont, hogy a XX. századi magyar történelmet illetően a szélesebb nyilvánosságban egyre kevésbé mutatkozik igény az árnyalt megközelítésekre. Ennek legújabb bizonyítéka Bojtár Endre fentiekben idézett véleménye.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 477 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
cyber woman
2012. augusztus 04. 23:26
blogen "Feladatunk, hogy felszabadítsuk a közbeszédet a bunkó uralma alól!" Nagyon helyes - akkor kezdd el magaddal, állj fel a géped elől és próbálj meg civilizált módon viselkedni, mert nem nagyon megy neked, Kurutty Infós törzsolvasó:S Csubakka Gyurta Dániel az igazi magyar, te a nyomába sem érsz. Míg te kisebbségek ellen hányod ide az ocsmány szövegeidet, addig ez a remek fiatalember aranyat nyer az olimpián, dicsőséget hoz az országnak és nemes gesztusként az elhunyt riválisának ajánl fel aranyérem-másolatot, mert az elhunyt is győzelemesélyes lett volna. A norvégok is ünneplik Gyurtát, jogosan. Köszi, Dani! Sokkal jobb ilyen hírekben szerepelni a magyaroknak, mint a "kivénhedt, 100 éves neonácit találtak a magyaroknál, akik nem akarják tudomásul venni, hogy ott van" típusú, össznépi gyalázatban. Romsiccsal én sem tudok egyetérteni. A Horthy-korszakot pár pozitívnak ítélt tettével mentegetni az annyi, mintha Hitlert azzal ajnároznák, hogy "festő volt, adott munkát is , figyelmet keltően beszélt és építtetett autópályát." Ja - csak éppen csinált egy akkora világégést a náci hülye bunkó, hogy meghaltak kb. 50 millióan, a haláltáborok áldozatairól nem is beszélve. A megoldás egyszerű: NO NACI, NO PROBLEM!
cyber woman
2012. augusztus 04. 23:26
blogen "Feladatunk, hogy felszabadítsuk a közbeszédet a bunkó uralma alól!" Nagyon helyes - akkor kezdd el magaddal, állj fel a géped elől és próbálj meg civilizált módon viselkedni, mert nem nagyon megy neked, Kurutty Infós törzsolvasó:S Csubakka Gyurta Dániel az igazi magyar, te a nyomába sem érsz. Míg te kisebbségek ellen hányod ide az ocsmány szövegeidet, addig ez a remek fiatalember aranyat nyer az olimpián, dicsőséget hoz az országnak és nemes gesztusként az elhunyt riválisának ajánl fel aranyérem-másolatot, mert az elhunyt is győzelemesélyes lett volna. A norvégok is ünneplik Gyurtát, jogosan. Köszi, Dani! Sokkal jobb ilyen hírekben szerepelni a magyaroknak, mint a "kivénhedt, 100 éves neonácit találtak a magyaroknál, akik nem akarják tudomásul venni, hogy ott van" típusú, össznépi gyalázatban. Romsiccsal én sem tudok egyetérteni. A Horthy-korszakot pár pozitívnak ítélt tettével mentegetni az annyi, mintha Hitlert azzal ajnároznák, hogy "festő volt, adott munkát is , figyelmet keltően beszélt és építtetett autópályát." Ja - csak éppen csinált egy akkora világégést a náci hülye bunkó, hogy meghaltak kb. 50 millióan, a haláltáborok áldozatairól nem is beszélve. A megoldás egyszerű: NO NACI, NO PROBLEM!
theendisnigh
2012. augusztus 04. 20:22
Nem tudom ki az a Gerő meg a Bojtár, de elég rossz kép jön le róluk így közvetett módon. Viszont arra mégis jó volt az írásuk, hogy egy ilyen neves szaktekintély állást foglalt. Nem tartom védekezésnek, csak elmondta, hogy ő minek látja magát, és ez azt hiszem, sok józan és békés ember számára bátorító(?), hogy vannak még be nem gőzölt emberek. Pedig biztosan sok zsidó származású embert ismer és ismert már élete során és jé, nem antiszemita. Mindeközben sok - szerintem főleg vidéki - hozzászóló (nyugi, ez nem lenézés, én is vidéki vagyok) úgy zsidózik agyba-főbe, hogy még életében zsidóval nem találkozott (mivel a vidéki zsidóságot őseink aktív közreműködésével elfüstölögtették Auschwitzban).
kjkj945
2012. augusztus 04. 18:30
http://www.youtube.com/watch?v=NB8u6lX5UfE&feature=relmfu
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!