„A kanadaiak nem a romákból lett elegük, egyszerűen csak rájöhettek, valószínűleg nem úgy van az, ahogy azok zöme állítja, menedékjogot (és megélhetésük biztosítását) kérve a velük toleráns észak amerikai államtól: nem »üldözik« őket, hanem ők menekülnek ide, önszántukból, jobbára a kilátástalanság elől megfutamodva. (...) Igaz a menekültek egy jelentős hányada, hírből sem roma, de – biztos, ami biztos –annak adja ki magát, hisz állítólag azokat üldözik e honban. Meg az idős izraelitákat, akiket újabban már a nyílt utcán megvernek. (Ha Miskolc perifériáin ér bárkit pofonokkal, ütlegekkel járó rablótámadás, az a megélhetési bűnözés kategóriája, ott nem is vizsgáljuk a megtámadott és a támadó kilétét, ott bárkit megtámadnak, ott nem válogatnak az elkövetők, ott Mohácsi Viktóriának, Kamarás Istvánnak is rettegnie kell, nem úgy, mint Kanada nagyvárosaiban!) (...)
A könnyebb megélhetés miatt meg, nem »emigrál« az ember, hanem külföldre távozik, jobb estben külföldön talál több megbecsülést szakmájában. Kanadában immáron »cigányügyi« roma származású politikusként, szociológusként is meg lehet majd élni, úgy felgyűlt ott a képviselni, kutatni való. Kertész Ákos is biztosan megkapja nyugdíját, kiadót is talál, tehetséges ember. De mi lesz a visszatoloncoltakkal, a becsapottakkal, akikkel elhitették, hogy »kint« meg lehet élni nyelvtudás, iskola, és (ebből következőleg) munka nélkül?”