Fej, írás

„A meglévő adatsorok mindenféle számítás elvégzésére alkalmasak lehetnek. Bűvészkedhetünk azzal, hogy a teljes népességet vagy a biztosan szavazó pártválasztókat figyeljük (két választás között szerintem inkább az előbbinek van értelme, választási szituációban más lesz majd a helyzet), és persze azzal is, hogy pártokat vagy inkább blokkokat vizsgálunk. Egy valamit azonban nem tudunk megtenni: azt, hogy ne vegyük észre a Fidesz jelentős, korábbi szavazóinak közel felét kitevő szavazatvesztését.

Miután az új, egyfordulóssá tett választási rendszer feltehetően valamiféle egységre, közös indulásra (értsd: egyéni jelöltek közös támogatására) készteti majd a baloldali ellenzéket, a politikai elemzés számára talán az a legjobb eljárás, ha egyelőre három szereplővel számolunk: Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP-LMP-DK. (Ha valaki szerint ez ostobaság, mert a baloldali pártok úgyis megteszik azt a szívességet a Fidesznek, hogy külön-külön indítanak jelölteket, akkor a továbbiakban csak az MSZP támogatottsági adatait figyelje: egyfordulós, relatív többséggel működő választásnál az LMP és a DK önállóan indulva feltehetően nulla darab egyéni győzelemre és - ha átlépik az öt százalékos küszöböt - elenyészően kevés listás mandátumra számíthatna.)”