Hogyan lettem piarista?

„Gyerekkoromban a nagykanizsai ferences templomban ministráltam. Itt nagy hatással volt rám Gyűrű Géza káplán hiteles papi élete. 1948-ban Nagykanizsán az államosítás véget vetett a piarista iskolának. Az első piarista, akivel találkoztam, Magyar László volt. Ö évenként Amerikából járt haza szülővárosába, Nagykanizsára. Számos rendtársával együtt az államosítás után távozott az Egyesült Államokba, ahol jól működő piarista gimnáziumot alapított. Az általános iskola elvégzése után a kecskeméti Piarista Gimnáziumban tanultam tovább. A sok tanulás mellett sokat kirándultunk is, ami szintén vonzóvá tette számomra a piarista életformát. 1983-tól 1992-ig, tanárként sok tanítványomat vittem el Erdélybe is, főleg síelni a Gyilkos-tóhoz és a Hargitára. Amikor egyszer a Madarasi Hargita csúcsáról körbetekintve sorra vettük, hogy melyik hegység a Bucsecs, a Fogarasi havasok és a többiek, egyik gyerek megkérdezte, hogy merre van Magyarország. Akkor a botomat beleszúrtam a hóba, és azt mondtam, hogy itt. Ennek aztán hamarosan híre ment. Továbbra is így vélekedem.”