Lex DK vagy lex Fidesz?

„Az új parlamenti törvény igazi nóvuma azonban a következő mondat: »képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak«. Magyarán csak azok a pártok alakíthatnak frakciót a parlamentben, akik indultak is a választáson. Első ránézésre ez rendjén valónak is tűnhet, hiszen – mondhatnánk – ne legyen frakciója annak a pártnak, amelyikre nem szavaztak az emberek. Akik eddig ezt a javaslatot bírálták, azok ezt leginkább azért tették, mert a Fidesz ezzel megfúrná, hogy a Demokratikus Koalíciónak frakciója lehessen az Országgyűlésben. Teljes joggal, hiszen azok a képviselők, akik elhagyták az MSZP frakciót, azt abban a tudatban tették, hogy idővel saját képviselőcsoportot alkothatnak. A parlament alkotmányügyi bizottságának tavaly ősszel kiadott állásfoglalása szerint a DK képviselői a kilépéshez képest számított hat hónap múlva »csatlakozhatnak képviselőcsoporthoz, illetve vehetnek részt új képviselőcsoport alakításában«. Na, mire ez a hat hónap lejár, már életbe is lép az új törvény. (Az LMP egyébként, egyedüliként a pártok közül, már tavaly ősszel is DK frakció megalakítása mellett szavazott.)

A felháborodás teljesen jogos, ugyanakkor szerintem téves az az elképzelés, hogy ezt a passzust elsősorban a DK-val való kitolás miatt emelik be a törvénybe. A Fidesznek komoly politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy Gyurcsányéknak frakciója legyen, hiszen a volt miniszterelnöknél – akit csak Hoffman Rózsa előz meg a népszerűtlenségi listán – senki sem tett többet azért, hogy aki Fidesz-szavazó volt, az az is maradjon. De a baj sajnos jóval nagyobb annál, mint hogy a DK-nak nem lehet frakciója. Ez a rendelkezés ugyanis teljesen ellentétes a parlamentáris demokrácia alaplogikájával, és hosszú távon súlyos károkat is okozhat a magyar demokrácia ügyének.”