Szigorítás jöhet Till Tamás gyilkosa miatt
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az ügynöklisták nyilvánosságra hozásának elkaszálása nem pusztán szégyen, de nem más, mint a posztkommunizmus maga.
„Tíz évvel ezelőtt a Terror Háza megnyitása hatalmas lépés volt saját közös kommunista múltunk megismerése és lezárása irányába. Mert a múltunkat csak úgy lehet lezárni, ha megismerjük, bevalljuk, bármennyire is fájdalmas. A felejtés, az elhallgatás csak a felszínen működik, a mélybe zárt tragédiák, titkok és hazugságok, mint elátkozott ház kísértetei, visszajárnak és háborgatják a lakókat. Hogy ez nagyon is így van, bizonyított tény. Ebből következően az, hogy a Terror Háza után tíz évvel az ügynökakták megnyitásánál még mindig ott tartunk, hogy most épp az a párt kaszálta el az ügynöktörvény sokadik próbálkozását, mely a rendszerváltáskor harcos antikommunizmusával keltett figyelmet, s amelyik a Terror Háza és a mostani emléknap létrehozásával jelentős lépést tett a kommunista múlt lezárása felé. Ez nem pusztán szégyen, de nem más, mint a posztkommunizmus maga. (...)
És a posztkommunizmus emberei is itt vannak. Ott ülnek a parlamenti padsorokban, az állami cégekben, a közhivatalokban, sőt még a köztársasági elnöki székben is. Nem csak azok, akik bármilyen tisztséget viseltek az előző rendszerben. És ott vannak még egy csomó máshol, bűntetlen, bocsánatkérés nélküli, titkaikat takargató bűnösök, és bocsánatkérés, elégtétel nélküli, sérelmeiket és titkaikat hordozó áldozatok. Néha – sokszor – mindkettő egy személyben. Sőt igazából mind azok vagyunk, ennek a nyúlós-ragadós, kicsit édes, kicsit savanyú, de mérgező posztkommunista izének a bűnösei és áldozatai, és még azok is leszünk egy darabig. Főleg, ha továbbra is takargatunk, eltagadunk, hazudozunk, megmagyarázunk, vagy hagyjuk, hogy mások ezt tegyék.
Magunkért is gyújtsunk gyertyát február 25-én.”