A független jegybank védelmében

„Körülbelül egy éve budapesti egyetemisták fáklyát ragadtunk, és pártpolitikától mentes civil demonstrációt tartottunk a független Alkotmánybíróság mellett. Több olyan fontos alapvetést fogalmaztunk meg, ami miatt problémásnak éreztük azt, hogy a hatalom nekimegy egy felügyeleti szervnek, és ami most is érvényes a Magyar Nemzeti Bank ellen irányuló nyílt politikai támadás kapcsán.

Jogállamban szükség van fékekre és ellensúlyokra és szükség van autonóm intézmények valóban független működésére, mert ezen intézményektől várható a hosszútávú érdekeknek megfelelő, a pillanatnyi populista - és egyéb - politikai nyomásnak ellenálló működés. Azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy az európai jog erőteljesen védelmezi a jegybanki függetlenséget, hiszen csakis egy mindenkori kormányzattól független, szakmai hitelességgel rendelkező központi bank képes a pártpolitikai érdekektől mentes monetáris politika vitelére. Ez garantálhatja, hogy a monetáris politika az ország gazdaságának hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és meggátolja, hogy a kamatpolitika átmeneti, rövid életű növekedési előnyökért (ami használhat a hatalmon lévő kormánynak) feláldozza a hosszabb távú árstabilitást, amivel a jegybank legjobban hozzá tud járulni a gazdaság stabilitásához. A várakozásokon keresztül a központi bank hitelességének csorbulása így már önmagában, bármiféle tényleges kormányzati beavatkozás nélkül is növeli az inflációt, és ezáltal rontja gazdaságunk stabilitását, megítélését. (Innentől kezdve pedig a kormány feltételezett rövidtávú növekedési céljai is nehezebben érhetőek el.)

Az Európai Központi Bank szabálya teljesen egyértelmű ezzel kapcsolatban, nem véletlen, hogy villámgyorsan kiadott állásfoglalásukban aggályosnak tartják kormány a Nemzeti Bank átalakítására irányuló javaslatait. „Mindez felhasználható lehet a döntéshozatal központi banki függetlenség kárára történő befolyásolásához" - fogalmazott az EKB. A fideszes módosító javaslat pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön” – vélekedett Simor András az Indexnek adott mai interjújában.
Fontos, hogy a kormány – még ha meg is van győződve saját jó szándékáról és tévedhetetlenségéről – számításba vegye azt, hogy idővel lesz olyan ellenzék Magyarországon, ami képes alternatívát nyújtani a Fidesz pártföderációjával szemben. Akkor pedig az általuk hozott szabályok szerint működtetett intézmények akár politikai ellenfeleik kézébe kerülhetnek, akik szintén napi politikai céljaikra használhatnák fel ezeket. Így ezen intézmények legitimációja is megkérdőjeleződhet, amennyiben elvesztik valós politikai ellensúly szerepüket.

Az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása, és felhígítása kiválóan példázza, hogy mért olyan aggasztó ez a folyamat. AB határozattervezete szerette volna semmissé tenni a tavaly decemberben elfogadott – a magánnyugdíjakat államosító - törvénynek azt a részét, amely megvonta az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. A törvénynek azt a pontját is hatályon kívül helyezte volna, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Ez utóbbi azért volt problémás, mert így az formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás, azaz nem jogosítja a munkavállalót állami nyugdíjra. Az Ab határozattervezete az utóbbiról kimondta volna, hogy az állami teher el-, illetve átnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis a közteher megfizetéséért továbbra is járt volna nyugdíjjogosultság azoknak is, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerén kívül helyezték magukat, és maradtak magánnyugdíjpénztári tagok. Az AB felhígítása után ez a határozattervezet nem került elfogadásra, így a magánnyugdíj pénzek állami lenyúlása törvénybe foglalt lopás, államosítás marad, hiába ellenkezik ez a magántulajdon védelmével.

Tavaly decemberben fogalmaztuk meg azt a tézist is, hogy a demokrácia és a jogállamiság közös értékünk, tenni kell azért, hogy ezen értékek fennmaradjanak. Úgy vélem, most is tenni kell. Hallatni kell a hangunkat, még akkor is, ha a hatalom cinikusan kineveti azt a néhány száz, vagy ezer embert, aki a megkérdőjelezi a kétharmad tévedhetetlenségét, mert „vétkesek közt cinkos aki néma”. Az Alkotmánybíróság láthatóan már nem látja el eredeti feladatát, s úgy látszik, hogy rövidesen a Magyar Nemzeti Bank is erre a sorsra jut. Továbbra is úgy gondolom, hogy Magyarországon szükséges a civil társadalom megerősödése, és ebben a rendszerváltásban felnőtt első generációnak fontos feladata van. Nem hagyhatjuk szó nélkül egy (újabb) független intézmény elvesztését, ki kell állni a Jegybank függetlensége mellett, és ez a feladat ma is a felelősen gondolkozó független civileké kell, hogy legyen!

Mi vagyunk a magyar jogállamban felnőtt első generáció. Ne mi legyünk az utolsó!

Budapest, 2011. december 16.

Helyzet van”