Mit tenne Jézus Észak-Koreában?

„Most elmondom, hogyan jön Jézus Kim Dzsong Il-hez. Hát úgy, hogy az Isten – Jézus személyében – diktatúrában lett emberré. Palesztina provincia megszálló hatalom alatt nyűglődött, brutál igazságtalan adórendszerrel, szellemi és gazdasági elnyomásban; mondvacsinált vádakkal ki lehetett végezni a politikai ellenfelet.

A testet öltött Isten az egész történetben vesztő fél. Már csecsemőkorában menekülnek szülei a vérengző hatalom elől. Addig van valamelyes nyugta Jézusnak, amíg meghúzza magát apja ácsműhelyében, de mihelyst nekiáll megváltani a világot, ellene fordul a politikai és vallási hatalom. Hajléktalan vándorprédikátorként, szinte koldusként él, jó néhányszor megpróbálják eltenni láb alól. Ha legalább a népet meg tudná nyerni a hatalommal szemben – de a végén a nép követeli a vesztét. Koholt váddal, koncepciós politikai perben elítélik, majd nyilvánosan kivégzik. Maroknyi híve a legnehezebb pillanatban magára hagyja, a legmerészebb tanítványa eskü alatt tagadja, hogy ismerte valaha.

De feltámadt a harmadik napon. Ha nem támadt volna fel, én már nem élnék. Azért elmélkedhetem egy viszonylag normális országban a hatalomhoz való viszonyulásról, mert találkozhattam vele. Feltehettem neki a kérdéseimet a szenvedésről. És amikor valamelyest megérthettem az emberré lett Isten szenvedését az egész világért – benne az olyan rossz arcokkal, mint Kim Dzsong Il, sőt az olyanokkal is, mint én vagyok – akkor rájöttem, hogy minden szenvedésre Jézus a válasz.”