„- Korábban volt rá példa, hogy a jelentésben megfogalmazott javaslatok pusztába kiáltott szóként elszálltak. Lát arra garanciát, hogy ez megváltozhat?
- A kormány fogadókész a javaslatainkra. A parlament előtt lévő törvényjavaslat pedig erősebbé teszi a testületet. Az új ÁSZ-törvény alapján már nem lehet megtagadni az adatszolgáltatást, vagy az intézkedési terv elkészítését. A mi kérésünk volt, hogy legyen következménye annak, ha akadályozzák a munkánkat.
- Méghozzá nem is enyhe következménye. A törvényjavaslat utolsó paragrafusa a Büntető Törvénykönyvet szigorítja, 2 illetve 3 évig terjedő szabadságvesztést kilátásba helyezve.
- Nem szigorítja, hanem beemeli ezt az új tényállást a Btk.-ba. Tehát az adatszolgáltatás és az intézkedési terv készítése kötelem lesz.
- Adott esetben egy minisztériumi dolgozót is sújthatnak szabadságvesztéssel erre a paragrafusra hivatkozva? Vagy akár magát a minisztert?
- Ha megállapítható a felelőssége, akkor igen. Emlékeztetnék a 2006-os költségvetési »adathamisítási, adatvisszatartási ügyre«. Ennek akkor nem lehetett következménye, júliustól már lenne. De nem az ÁSZ feladata lesz a felelősség megállapítása, az a bíróság dolga marad. Mi csak jelezzük a megfelelő hatóságok felé, ha a Btk.-ba ütköző cselekményt tapasztalunk.
- A tervek szerint júliusban lép hatályba a törvény. A már folyó, vagy akár le is zárt vizsgálatoknál is alkalmazható lesz az új tényállás?
- Ez még nem dőlt el. Elméletileg ha a jelentésből fakadóan a vizsgált intézménynek július elseje után intézkedési kötelezettsége van, akkor érvényesíteni lehetne a jogot. Azonban érdemes azon is elgondolkodni, hogy ne iktassunk-e be egy átmeneti időszakot. Én hajlok erre: időt kell hagyni az új ellenőrzési módszetanra való felkészülésre.”