Balczó Zoltán antiszemita maszlagjai

„Mondja nekem valaki, hogy a sajtószabadságnak ez a formája, az internetes hazugság-beszéd nem igényel valamiféle kontrollt? Vagy elég, ha más orgánumokban választ, cáfolatot kap? Sajnos nem is nagyon kap. Nem tudom, miért. A vízfolyások, kutak szándékos vagy baleset útján történő mérgezése súlyos bűncselekmény. A szellemi kútmérgezés nem kevésbé.(...)

Izraeltől Magyarországnak nincs semmi félnivalója. Az más kérdés, hogy voltak olyan befektetési tervek, így a sukorói, vagy a hajógyár-szigeti kaszinóváros, amire sokunk véleménye szerint nincs semmi szükség. De magyar érdek Izraellel szemben az iszlám terrorizmussal rokonszenvezni? Kitől várhatunk több hasznot: a budapesti utcai arab pénzváltóktól, vagy elűzött, elmenekült, Izraelben vagy más országokban élő régi magyar honfitársaink hazatérésétől, a hazai vészes tőkehiányt enyhítő befektetéseiktől? Aki munkahelyet teremt és adózik, ahogy ez történt 1867 és 1914 között, azoknak sokat köszönhetünk. Akkor Magyarországra jött a külföldi tőke, jöttek német, svájci, angol és francia befektetők, jöttek feltalálók, üzletemberek, és az eredmény egy szegény, elmaradott ország rohamos fejlődése, Budapest mellett többi városunk kiépülése, versenyképes magyar ipar lett. Ezt remélte és támogatta az Antall-kormány 1990 után, ez siklott ki 1994 után. Ha jók a törvények és tisztességesek a köztisztviselők, így lehet(ne) ez ma is.”