„Azt mondja egy brüsszeli barátom, hogy ezzel a fellépéssel Orbán végképp kiiratkozott a klubból. Az európai politikusok klubjából. Hogy nem lesz komoly politikus, aki zakót – blézert – hanyagul levetve egy hátradőlős beszélgetésre hívná a magyar miniszterelnököt. Van ilyen klub? Bizony van. Pár mondatban az egyikről. Az Európai Tanács üléseinek esti munkavacsorája előtt egy, a többiek előtt szigorúan elzárt területen találkoznak az állam- és kormányfők. A büfében még megisznak egy italt. Egy pohár bort, egy gin tonikot, közben beszélgetnek. A kavalkádban jól érzékelhető, hogy kinek milyen az elfogadottsága. Kihez lépnek oda, kire figyelnek egy társaságban, kivel beszélgetnek csak a hivatalos ügyekről, kivel anekdotáznak szabadon. Sok »nagy embert« láttam magányosan ebben a körben, és gyanítom, egyik sem bánta, hogy a médiának nincsen betekintése ide, a színfalak mögé.
Tehát nem az a kérdés önmagában, hogy milyen volt Orbán strasbourgi szereplése. (Szerintem egyébként szégyenletes.) A következmények beláthatatlanok. Ha a magyar miniszterelnök nem érti, hogy elnökségének sikere mások mellett a német kancellár és a francia elnök együttműködési hajlandóságán is múlik, vagy talán elsősorban ezen, akkor csúnya vége lesz ennek a félévnek. De nagy kérdés, hogy Orbán múlt heti performance-a után, talál-e még komoly együttműködő partnert. Vagy inkább mindenki megvárja a lengyel elnökséget, Donald Tusk miniszterelnökkel az élen?”