Irredenták és asszimilánsok

„Komoly indulatokat váltott ki Bugár Béla két héttel ezelőtti szerencsétlen és/vagy félrefordított nyilatkozata a szlovákiai magyar gyermekek iskoláztatásáról. A hírügynökségi anyag szerint Bugár akkor azt mondta, nem jelent problémát az, hogy sok magyar szülő szlovák iskolába járatja a gyermekét. Ezt a kijelentést a Híd szinte azonnal tagadta, azonban azt a kárt, melyet a politikai ellenfelei által addig is az asszimiláció támogatójaként beállítani próbált párt elszenvedett, ez aligha csökkentette.

Ha igaznak tekintenénk azt a képet, melyet a két szlovákiai magyar pártról azok politikai ellenfelei próbálnak festeni, azt látnánk, hogy az itteni magyar elit által kidolgozott két hosszú távú stratégia a revizionizmus és az asszimiláció. Ez az állítás azonban nem igaz, ugyanis vélhetően erős kisebbségben vannak az itteni társadalmon belül e radikális megoldás hívei. A Híd és az MKP legfontosabb célja azonos – a szlovákiai magyarság fennmaradásának biztosítása a kisebbség jogainak kiterjesztésével.

A különbség a használt eszköztárban van. Az MKP által követett modell a konfrontációt, a jogok kiharcolását tartja központinak. A párt világnézetét áthatja a többségi társadalom tagjaival és elitjeivel kapcsolatos, tapasztalatokra hivatkozó pesszimizmus, valamint a tradicionális jobboldali értékrend. Ezzel szemben a Híd a jogokról való megegyezést, a demokratikus együttműködés eszközeivel folytatott jogvédelmet tűzte ki céljául. Világnézetét tekintve ez a párt a kooperáció lehetségességét és kívánatosságát, valamint jobboldali liberális értékrendet vall. A két formáció ideológiája tehát – különbözősége ellenére – egymással korántsem ellentétes, ami a vezető stratégák évtizedes közös múltjára való tekintettel nem is meglepő.”