Önrendelkezés és megújulás

„2011-re meg kell beszélnünk, hogy miként tudjuk nyugdíjasainkat havonta tisztességesen ellátni. Ehhez minden magyar embernek értenie kell, hogy azok, akik magánnyugdíjpénztárba utaltatják járulékaik egy részét, azok azt odaadják tőkéscsoportoknak, magánbefektetőknek. Ezt a pénz kivonják a közös költségvetésünkből, miközben nekünk mindannyiunknak a kölcsönös társadalmi szolidaritás, a közös teherviselés elve mentén minden egyes magyar nyugdíjasnak a járandóságát ki kell fizetnünk hónapról hónapra. Ezt kell tennünk, miközben a nyugdíjkassza hatalmas hiányt szenved el. Ennek következtében nő az államadósság, aki tehát elviteti a pénzét az országból és a tőzsdékre engedi, az a közös jövő finanszírozását veszélyezteti, egyben önmaga nyugdíjas éveinek biztonságát is. Mindez nem jelenti, hogy az emberek ne takarékoskodhatnának önállóan, vagy ne választhatnának magán-nyugdíjpénztárt szabadon. De tegyék ezt a közös nemzeti felelősségvállalásban való részvétel mellett, és azon túlmenően: önkéntes pénztárakban. 2011-ben új, biztonságos alapokra fogjuk helyezni a közös nyugdíjkasszát.

2011 az új Alkotmány éve lesz. Olyan alapjaiban egységes jogi talapzata lesz a magyar államnak, mint 1000 év alatt soha. Az ország polgárainak, a nemzet tagjainak jogi biztonságát, kötelezettségeit, az egymás iránti társadalmi kölcsönösség keretrendszerét fogja megújítani. 2011-re ezért minden magyar ember óriási várakozással tekint. Az egyházi év már most megkezdődött, nem is oly soká a világi naptár is 2011-et fog mutatni. Addig várakozunk. Eljő, mint annak a rendje. Mint az Ádvent végén a fény. Mint a születéssel a megváltás.”