„Április után az új magyar külpolitika azért tudott gyors eredményeket elérni, mert kimondta: a magyar hazafiasság vállalása nem zárja ki, hogy alkotó és hasznos tagja legyen valaki egy másik államnak. A kettős állampolgárság nem ötödik hadoszlopot teremt, hanem új lehetőséget ad a szülőföldön való boldogulásra. Aki nem politikai kampányterméknek, árucikknek nézte a magyart, az ezt megértette itthon és a határon túlon is.
Ne hagyd a magyart!
A magyar–magyar csúcs újbóli összehívása azt jelenti, hogy Budapest ismét számít minden magyarra. Nem kihasználni akarja őket, velük együtt akar gondolkodni. Kár szépíteni, az elmúlt húsz év jobboldali kormányai idején is előfordult, hogy kioktatni rendelték fel a Parlamentbe a határon túli politikust. Most a Máértra úgy jöttek, hogy megkérdezték tőlük, miről akarnak beszélni. Ők mondják meg, mire van szükségük, miben segíthet az anyaország.”