Jót tenne, ha a hazai ellentéteket félretéve, a nemzeti ügyekben végre egységesen tudnánk fellépni, mint ahogy más országokban ez megszokott.
„Jelen sorok írójának kezébe került a pavilon kommunikációjára tavaly pályázó, vesztes kommunikációs ügynökség által összeállított PR-stratégia, amely eredeti ötletek sokaságát javasolta a pavilon promóciójára. Mondani sem kell, hogy az eddigi pavilon-PR néhány fizetett nyilatkozatban, hirdetésben, silány internetes kommunikációban, illetve a magyar média vezető képviselőinek kiutaztatásában merült ki, amelynek hozadéka más lapra tartozik
A pavilon-ügynek a kínai üzleti körökben sem maradt el a visszhangja. Egy Magyarországon hosszabb időt töltött, nevének elhallgatását kérő kínai üzletember kérdésünkre elmondta, hogy kínai és magyar partnereitől egyaránt nagyon rosszakat hallott az eddigi magyar szereplésről. Ezekben a körökben általános az a vélemény, hogy a magyar kormány sok pénzt költött, viszont rendkívül keveset kapott cserébe. Sokan azt valószínűsítik, hogy az Expo-költségvetés túlnyomó többségét egyszerűen zsebre tették - mondta. Más vélemények szerint is a pavilon már eleve azért lett ennyire bántóan semmitmondó, hogy minél kevesebből ki lehessen hozni és minél többet lehessen zsebre tenni.
Mellau István szerint a sikeres üzlethez fel kell készülni a kínai kultúrából és mentalitásból. Éppen ezért a magyar Expo-szereplés egyik fájó tanulsága az, hogy aki nem ismeri a kínai mentalitást és kultúrát, nagy eséllyel kudarcot vall. Pedig kiváló lehetőségeink vannak, például a környezetvédelmi, informatikai, energetikai, vízgazdálkodási technológiák és szolgáltatások, vagy az élelmiszergazdaság terén Kínában. A kínai tőkebefektetők pedig Magyarországon indulhatnak jó esélyekkel. Ezzel együtt jót tenne, ha – a konkrét ügy tanulságaként – a hazai ellentéteket félretéve, a nemzeti ügyekben végre egységesen tudnánk fellépni, mint ahogy más országokban ez megszokott. A sikeres kínai üzlethez ez is nagyon kell.”
Tehetséges építész, bátor katona, elszánt szökevény, buzgó hívő, lelkiismeretes konzul, magányos kivándorló és lelkes régészetrajongó. Október 1-jén kiállítás nyílt Hudec Lászlóról Sanghajban, akinek ikonikus épületei ma is meghatározzák a metropolisz képét. Csejdy Virággal, a Hudec Kulturális Alapítvány vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Hudec László nevéhez mintegy száz épület köthető az egyik legnagyobb kínai városban, a település most nagyszabású életműtárlattal tiszteleg a sanghaji modern építészet kalandos életű atyja előtt.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Tordai szerint „stratégiai hiba” lett volna, ha nemcsak a Párbeszédből, a frakcióból is kilép.
A leghevesebb harcok jelenleg Hrodivka keleti külterületein, Krasznyi Jarnál, Novohrodivkánál és Mihajlivkánál zajlanak.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
