„Az elempések vak fanatizmusa, bárgyú hiszékenysége minket jobban idegesít, mint a régiek rosszul palástolt cinizmusa. Amennyiben valódi népmozgalom bontakozott volna ki az LMP megsegítésére, akkor annak látszania kellett volna. Főleg, hogy a kampányfelelős ezt nyilatkozta: ukázt adtam ki a koordinátoroknak, hogy mindenki menjen ki gyűjtőpontokra, hideg kopogtatás már nincs. (Ukázt adott ki – szexi módon él tovább a fontoskodó, nagyképű szijjártópéterizmus az LMP-ben. Lehet más – brrr.)
Nos, gyanakvó lényünk arra indított minket, hogy szemrevételezzük a gyűjtőpontokat. Nyomát sem láttuk a hatalmas cédulaforgalomnak, pedig tavasszal egészen jól látszott. A last minute cédulagyűjtő, effektíve résztvevők nélküli rendezvényre pedig alighanem a kínos kifejezés illik a legjobban. De nyilván vannak ennél objektívebb mutatók is. Miközben a főpolgármester-jelöltnek sikerült elindulnia, addig Budapesten az LMP csupán 11 polgármesterjelölttel rendelkezik. Tehát a polgármesterjelölteknek a csodát még felerészben sem sikerült megismételniük. Miért nem?
Ennél is árulkodóbb az egyéni képviselőjelöltek helyzete. A fővárosi körzetek több mint tíz százalékában nem lesz a pártnak indulója, pedig az egyéni képviselővé váláshoz fele annyi ajánlóra van csak szükség. Magyarán: az LMP-nek volt a városban 31 ezer kopogtatója, hogy főpolgármester-jelöltet állítson, de nem volt 14 ezer, hogy mindenhol elinduljon. Aha. Elég szelektíven gyűltek arrafelé a kopogtatók.”