Mért beteg a magyar felsőoktatás?

2010. július 19. 07:30

Hoffmann Rózsa pontosan tudja, miről beszél, amikor azt mondja, hogy négy év alatt a GDP 8 százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget.

2010. július 19. 07:30

„Hoffmann Rózsa gyakorló pedagógusként és egyetemi emberként került az oktatási tárca államtitkári székébe. Ezért pontosan tudja, miről beszél, amikor azt mondja, hogy kormányzati célkitűzésnek tekinti, hogy négy év alatt a GDP 8 százalékára emelkedjen az oktatásra fordított összeg.

A kérdés már most az, milyen mozgástere van-e téren a kormánynak. Hisz amikor a szoclib koalíció felelőtlen és korrupt kormányzását követően az IMF és az Európai Unió ollójának szorításában vergődik a magyar kormány és a honi pénzügypolitika, nyilván nem lehet azonnali hosszú távú költségvetési és oktatáspolitikai reformokban reménykedni.

Ám egyelőre még azt sem látjuk bizonyosan, hogy az új kormány valóban elkötelezett-e a magyar oktatásügy reformja mellett, hogy tehát kitörési pontként kezeli-e közép- és hosszú-távú politikájában az oktatást. (...)

Nekem úgy tűnik, a tanári és az egyetemi oktatói pálya társadalmi elismertségét biztosító döntések lehetnek a kitörés első lépései.

Csak így oldható fel a tyúk-tojás probléma: a középiskolából képzetlen diákok érkeznek az egyetemre, ahonnét viszont képzetlen tanárok kerülnek ki az oktatásügybe. Hisz az értékén kezelt tanártól és egyetemi oktatótól tudja  megkövetelni a társadalom a megfelelő színvonalú oktatást.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
quodlibet
2010. július 19. 10:23
Először is be kell vezetni a felsőoktatásban a tandíjat. Természetesen a szegény tehetséges diákok kapjanak kedvezményt vagy mentességet, de az hogy minden adófizető fedezi az én három egyetemista gyermekem tanítási költségeit, az igazságtalan. A tandíj csak a töredékét fedezi a költségeknek, de fokozatosan emelni lehetne, és így meg volna a jótékony hatása.
sky.net
2010. július 19. 08:44
8 százalék önmagában semmit nem jelent mert ehhez olyan állapotba kell hozni az okítást hogy ha felveszi a 8 százalékot akkor abból érdemi eredményeket produkáljon ...humán erőforrás szinten és akkoris hogy oldja meg hogy az itthon hasznosuljon mert azzal se megyünk sokra ha lesz egy halom jól képzett, fegyelmezett értelmiségi ember orvos mérnök stb utána meg szépen elmegy nyugat európába mert ott megfizetik .. és akkor meggyógyítja az angolt nyuggert (a magyar meg nem mint elmaradt haszna az oktatásának) , a magyar adózó pénzén ... aki ezzel meghozta az áldozatot nyugat európáért és aztán nyugodtan feldobhatja a pacskert mert gyakorlatilag az állam erőforrásait nyugat európa felemelésére , és működtetésére fordítjuk ...ahogy nem kis részben most is ez megy pl hollandia tárt karokkal várja a képzett fiatal román lengyel stb embereket ... komolyan támogatja a lakhatást , nyelvtanfolyamot fizet , és úgy általában a gazdagsága, jóléti rendszere nem kis részét arra fordítja hogy ahelyett hogy pl 5 év alatt kiképezné az orvost inkább lenyúlja a máshol kiképzett szakembergárdát ... talán össze kéne fogni az eu ban a szegényebb pl kelet eu országoknak : és kőkeményen bevasalni az oktatás hr előállítás árát .. és a veszteséget amit okoz hogy máshol hasznosul a befogadó nyugat európai államon pl részben hazafelé adózik valamennyit vagy nemtom , mert lerabolják kimazsolázzák hr -t ... és hiába lesz 8 százalék az oktatásra fordított lé ha ennek a hasznát a termelésben , gazdaságban kultúrában oktatásban stb nem a magyar nemzet, gazdaság stb felemelésére fordítódik... nemzeti oktatási céljaink ellenére globális eu környezet ,- kúnó idejében nem ez volt -
crm114
2010. július 19. 08:23
"Hoffmann Rózsa pontosan tudja, miről beszél, amikor azt mondja, hogy négy év alatt a GDP 8 százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget." Nem, mint láttuk, nem tudja. Klebelsbergék (H. R. példája) a 3%-át költötték, Taiwan (az egyik kommentelő példája) is a 3%-át költi, egyszerűen a GDP 8%-át képtelenség (és nem is kell) az oktatásra fordítani, főleg akkor, amikor égető szükség van az újraelosztás csökkentésére. Az oktatás akkor lesz kitörési pont, ha elit kutatóhelyeket finanszíroznak, lehetővé teszik, hogy a kutatók nagyobb arányban tudnak itthon dolgozni. Ez nem kifejezetten az "oktatás" címszó alatt szerepel, de oda is sorolhatjuk. A GDP 1-2%-át erre talán rá lehet áldozni a szűkebb értelemben vett oktatásra költött 2-3%-on felül.
Senior
2010. július 19. 08:04
Fel kell emelni a felvételi ponthatárt úgy 350-re. Semmi szükség a "diplomás" munkanélkülieket termelő karokra, szakokra, illetve a szakmunkás szintjére (nem lebecsülés) képes "hallgatókra".
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!