Kényszerítő erő?

„- Olyan viszont nincs, hogy országosan váltópárt akarok lenni, a fővárosban meg együttműködöm a Fidesszel, ha nincs többsége október 3-án - pedig utóbbi lehetőséget Schiffer András nem utasította el.

- Nem az a célom, hogy kisegítsük a Fideszt, ha rászorul mások szavazataira. Éppen hogy azt kell elérni: ne legyen többsége, ezzel pedig rá kell kényszeríteni, hogy elsajátítsa a közös megoldások keresésének művészetét. Hogy a fővárosban kénytelen legyen lehátrálni a hatalomgyakorlásnak arról a formájáról, amelyet jelen pillanatban demokratikus keretek között bár, ám azokat erősen feszegetve a parlamentben gyakorol.

- Ha tényleg ez a legfontosabb, mégis miért nem lépett vissza a szocialisták javára, vagy fogadja el a támogatásukat afféle "demokratikus egységfrontot" hozva össze?

- Egyrészt biztos, hogy az ellenzék akkor tudja a legjobb eredményt elérni, ha minden pártja markánsan, önálló arculattal jelenik meg, s szakmailag megalapozott programokat képviselő, a saját választóikat meggyőzni képes jelöltekkel áll ki. Másrészt az LMP nem köthet elvtelen kompromisszumokat.

- Pedig verebeink csiripelték: hajlandók lettek volna rá.

- Hogyhogy?

- Amikor a Fidesz kilenc napra zsugorította a kopogtatógyűjtést, állítólag közölték a kormánypárttal: ha így, akkor önök összebútoroznak a szocikkal. Végül 15 nap került a törvénybe...

- Ami még mindig nagyon kevés. A konkrét esetről pedig: nem egészen így történt, de valóban tárgyaltunk a kormánypártokkal. Jeleztük: ha ellehetetlenítik az ellenzék tevékenységét, belekormányozhatják magukat abba, hogy demokratikus egységfront jön létre ellenük. Ha nincs más esély, nyilván minden opcióval számolni kell.

- Ezzel a mondatával, ha jól értjük, elismerte: nem lehet más a politika.

- Ettől még lehet. A visszalépés bárki javára pedig már csak azért sem jöhet szóba, mert a kongresszusunk úgy döntött, külön jelölttel indulunk a fővárosi választásokon. Azt látva pedig, hogy a budapestiek milyen mértékben fordultak el a jelenlegi MSZP-SZDSZ-es városvezetéstől, de érezve a véleményformáló jobbközép körök kiábrándultságát is, amelyet a nemzeti együttműködés nyilatkozata, a köztársaságielnök-, alkotmánybíró- és ÁSZ-elnökválasztás okozott, úgy érzem: őszig lemorzsolódhat a tavasszal még új többség, így valódi kihívója lehetek Tarlós Istvánnak mindenféle összefogás nélkül is.”