Emléktáblát Ságvárinak!

2010. július 29. 07:32

Nem pont azért szúrja Ságvári Endre története némelyek szemét, mert egy magyar ember a 400 ezer meggyilkolt polgártárs közül felvette a harcot, és ezzel a tettel megmutatta a magyar Holokauszt jogértelmezésének tartalmát?

2010. július 29. 07:32
„Tisztelt Elnök Úr! Kétségtelen, hogy joggal vetheti fel Ön a kérdést, vajon Ságvári Endre halálának 66. évfordulóján tisztelői miért a Legfelsőbb Bíróság és Ügyészség székháza előtt, a Markó utcában tartják a megemlékezést? Annak hatására, hogy az LB 2006-ban elmarasztalta Ságvári Endrét, emléktábláját notóriusán összetörték. Nem egyszer, hanem háromszor. A budakeszi úti emlékhely felszámolásához a bírói-ügyészi elit hozzájárult, ezért kérjük, hogy itt a Markó utcában, az LB saját falán állítsák fel a jogász Ságvári Endre emléktábláját! E nélkül ugyanis felmerülhet a gyanú: nem pont egyenes szándéka szerint adott lökést a magyar jogász elit a hungaristáknak a Ságvári Endre rovására rendezett (Kristóf László) üggyel? (...)

Idézem az LB büntető kollégiumának elnökét: »Ugyanakkor - mélyreható elemzés nélkül is -a köztudomású tényként kijelenthetjük, hogy 1944. július 27-én Magyarországon nem volt polgárháború.«

Mi azóta is kérdezzük; mi volt a magyar Holokauszt jogi meghatározása? Tény, hogy a német megszállás után nyíltan a behódolt magyar kormányszervek, mint ellenséget kezelték a zsidó származásúakat, a politikai ellenzéket, és velük szemben kíméletlenül járt el tekintet nélkül magatartásukra, korukra, nemükre, fegyvertelenségükre, egészségi állapotukra. A német megszállókat támogató fegyveres testületek rátámadtak a lakosságra és kiszemelt ellenfeleik között mészárlással egyenértékű deportálást hajtottak végre. A polgárháború, esetén a polgári lakosság védelméről rendelkezik az 1949-ben született Genfi Egyezmények, amely pont a II. világháború tapasztalata alapján, és emiatt születtek. E jogforrás kategóriájának (polgárháború) jogi elszigetelése az LB önkényes döntése volt. Felmerülhet a kérdés: nem pont azért szúrja Ságvári Endre története némelyek szemét, mert egy magyar ember a 400 ezer meggyilkolt polgártárs közül felvette a harcot, és ezzel a tettel megmutatta a magyar Holokauszt jogértelmezésének tartalmát?”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 199 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2010. július 30. 18:04
Az emléktábla szövege: "Itt nyerte el méltó büntetését Ságvári Endre kommunista terrorista. Okuljon belőle mindeni."
picur3ka
2010. július 30. 17:27
Emlektablat Cosmanak!
Nemhivo
2010. július 30. 16:39
..."A csendőrök nem lopták el senkinek a vagyonát, pláne nem jutalmazták a besúgókat (sic!) rablott vagyonnal."... Wazze! Akkor hová lett? Mert hogy amikor vonatra tették őket a CSENDŐRŐK túl sok hászoba bútort és festményt nem vittek magukkal auswitzba... ...Ja,... hogy a "cucc" érintetlenül megvolt, amíg "nyilasmisiék meg nem érkeztek"? Ezt komolyan így képzelődőd?
blogen
2010. július 30. 15:51
Ja és mégvalami. A csendőrök nem lopták el senkinek a vagyonát, pláne nem jutalmazták a besúgókat (sic!) rablott vagyonnal. Hogy milyen besógókról hadoválasz, arról fogalmam sincs. A rablás kapcsán a nyilasokkal keverheted a csendőrséget, ők jutalmazták a pártagokat zsidóvagyonnal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!