Álhírek devizahiteleseknek

„Alig egy éve volt, hogy Szijjártó Péter sokadszorra is odavágta: a kormány nem törődik a devizahitelesekkel, ellenben a Fidesz nyolc pontból álló javaslatcsomaggal megmentené őket. Sőt, és idézzük akkor szó szerint a 2009. február 4-én elhangzott Szijjártó-sajtótájékoztató pár megállapítását. »A Fidesz nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánynak már régen tárgyalásokat kellett volna folytatnia a kereskedelmi bankokkal«, »Jelenleg azért is csapdahelyzetben vannak a devizahitelesek, mert nem jelent könnyebbséget sem az előtörlesztés, sem pedig a forintalapú hitelre való átállás. A magas árfolyam nem teszi kedvező opcióvá az előtörlesztést, a devizahiteleseknek pedig a forinthitelre való átállás azért nem kedvező, mert magasak a forintkamatok«.

Hol tartunk most? Szijjártó Péter (és Kósa Lajos) ügyesen bedöntötte a forintot, történelmi magasságba szökött az árfolyam, majd Matolcsy György odanyilatkozott, hogy július elsejétől nem lehet ingatlanfedezetű devizahitelt felvenni. Visszamenőleges hatállyal, ugyanis még nem fogadták el az ezt szabályzó törvényt, sőt: csak augusztus 31-re dolgozzák ki a bajba jutott deviza- és forinthitelesek mentőcsomagját, azaz a Nemzeti Eszközkezelő Társaság részleteit. A bankokkal és a Bankszövetséggel még nem sikerült szót váltaniuk.

Hát min sakkoztak eddig? Mi végre volt a sok konzultáció, meg petíció, meg »megkérdeztük az embereket«? Még az SMS-eket számolgató Vujity Tvrtko is többet tud meg vasárnap esténként Magyarország állapotáról, mint ezek! Nyolc évük volt felkészülni, és fennen bizonygatták is, hogy ők aztán nem kérnek száz napot, meg türelmi időt, semmit, rögvest megoldanak mindent. Két hét alatt közbiztonság, megmentjük az egészségügyet, fellélegezhetnek a devizahitelesek.

Ehhez képest a bankok Matolcsy Törvényszavú György nyilatkozatát kénytelenek jogszabályként értelmezni, és a devizahitelesek rohadtul nem menti meg senki. Egyszerűen csak elvágják az utánpótlási vonalakat. Mint a betonszarkofág Csernobil fölött: aki-ami odabent ragadt, arról lemondunk, és arra koncentrálunk, hogy más már ne jusson be.”