Trianon arca
Persze Trianon nyilván nem turisztikai sokk volt elsősorban, de ez is hozzátartozik az összképhez: a haza „térfogatának” elvesztése, a magashegységek és a roppant kiterjedésű erdők alig elviselhető hiánya. Győrffy Ákos írása.
Tévhitek és legendák a trianoni békeszerződés körül
2010. június 04. 09:06
Hajózható folyónak hazudták a béketárgyalásokon a csehek az Ipolyt? Fia elvált magyar felesége miatt büntette a francia kormányfő Magyarországot?
2010. június 04. 09:06
„Hajózható folyónak hazudták a béketárgyalásokon a csehek az Ipolyt? Fia elvált magyar felesége miatt büntette a francia kormányfő Magyarországot? Az alábbiakban tíz legendát, féligazságot gyűjtöttünk Trianonról. Ezek a történetek elterelik figyelmünket a valós okokról, vagy egyenesen visszaélnek a magyar kisebbségek iránt elkötelezett polgárok bizalmával.
1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása szabadkőműves-összeesküvés eredménye. Hamis.
A radikális világi és jobbára egyházellenes szabadkőműves-páholyok nyilván nem rokonszenveztek a reakciósnak és klerikálisnak tartott Monarchiával, ám befolyásuk mértéke erősen kérdéses. Nem volt szabadkőműves sem Clemenceau francia kormányfő, sem Poincaré köztársasági elnök, Aristide Briand miniszterelnök és még sokan a döntéshozók közül. De szabadkőműves volt élete egy szakaszában Winston Churchill, akinek számos, a revízió iránt megértő kijelentését jegyezte fel a történetírás. Az a szabadkőműves-gyűlés, amelyre a teória terjesztői hivatkozni szoktak, 1917 júniusában nem döntött semmiről, legkevésbé a Monarchia felosztásáról: homályos utalgatást tartalmazott a népek önrendelkezésére és a népszavazásokra. Ezzel alighanem a magyar békedelegáció is megelégedett volna három évvel később.
2. A kommunista Tanácsköztársaságért cserében, büntetésként mérték az országra a trianoni büntetést. Részben hamis.
A párizsi békekonferencia 1919 januárjában ült össze, és a szakértői bizottságokban 1919. március elejére készen állt a magyar határok terve, amelyen később csak keveset módosítottak. Párizsban nem rokonszenveztek a kommunistákkal, de paradox módon 1918 novembere és 1919 novembere között épp a tanácskormány állt a legközelebb ahhoz, hogy az antant elismerje legitim kormánynak, és meghívja képviselőit Párizsba.”
Koltay Gábor: A Trianoni Szemle megszűnése mindannyiunk vesztesége
Sohase feledjük: amiről nem beszélünk, az egy idő után kiesik a nemzet tudatából.
Orbán Viktor: „Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs” (VIDEÓ)
Belföld
A magyarság értékeiről emlékezett meg az egykori kormányfő Trianon alkalmából.
Trianon olyan, mint a halál: elfogadjuk, hogy van, de sohasem tudjuk lelkileg feldolgozni a létezését
Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója szerint jó ötlet volt a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítani június 4-ét, mert ez „alapjaiban változtatta meg a magyarság viszonyulását e szomorú dátumhoz.”
Egy kis forinterősödés és beelőzzük Lengyelországot
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
A kegyelmi ügy nem kegyelmez
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Vége a mellébeszélésnek: az uniós migrációs biztos leleplezte Magyar Pétert a migrációs paktum ügyében
Életbe lépett a migrációs paktum, gyorsan meg is dicsérték Magyar Pétert Brüsszelből.
A hatalomváltás tabuja a kizsákmányolás
Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben?
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kérdés
2010. június 04. 18:39
Beírom ide is, hogy az 5. ponttal van egy kis baj. C. unokájával készült rádióinterjúban hallottam, hogy C. utálta a menyét. Az, hogy a menye nem utálta az apóst, ahogy ennek írásos nyoma is van, nem jelenti, hogy kölcsönös volt a jó viszony.
Botor a bizonyítás.
Válasz erre
0
0
Senior
2010. június 04. 11:21
Most beszél a tv1-en Kákai László történész erről a témáról. Ő ebbe mélyen beleásta magát, sorsunk tk. már a háború vége előtt eldölt. Károlyitól, Horthytól, kóntól egyebektől függetlenül. A térképeket már 17-ben megrajzolták....
Válasz erre
0
1
vizipipa
2010. június 04. 11:14
A franciáknál többször is felmerült, hogy 1 vagy 2 hadosztályt Mo-ra helyeznek, de nem volt már erejük, mert az orosz bolsevizmus elleni harcot fontosabbnak tartották és amit még mozdítani tudtak azt oda küldték. A 4 év háború őket is amortizálta nem csak anyagilag, lélekben is.
A magyar határokat a még gyengébb csehektől és románoktól kellett volna megvédeni és erre 18 végén 4-5 hadosztály is elég lett volna.
Károlyi & Tsai-nak köszönhető, hogy ennyi sem maradt.
Válasz erre
4
0
drienovác
2010. június 04. 11:10
kis kiegészítés:
"Az 1918. november 3-án Páduában teljes felhatalmazással aláírt és az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szövetségesek között mindennemű fegyveres konfliktusnak véget vető fegyverszüneti egyezmény érintetlenül hagyta Magyarország területét.
Ennek ellenére – vagy éppenséggel ezért – tíz nap múltán, a hatalmat 1918. október 31-én, gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának napján magához ragadó hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormánya Belgrádban katonai egyezményt köthetett a francia hadsereg képviselőjével, amely megengedi az ellenséges erőknek, hogy mélyen Magyarország belsejében húzódó, akkor csapataik által még el nem ért demarkációs vonalakra fejlődjenek fel. Mindezekre anélkül került sor, hogy időközben Magyarország bármely fegyveres konfliktusba keveredett volna"
Horthy emlékirataiban ugyanerről nyilatkozott.
Válasz erre
4
1