Az utókort igenis szembesíteni kell a múlt bűneivel, hogy örökre elkerülhető lehessen a hasonló bűnök elkövetése.
„Kérdés, hogy nem felesleges kommunistázás-e Biszku Béla dicstelen emlékét felemlegetni. Durvább formában pedig úgy szól a kérdés, hogy vajon mi értelme van a nácivadászat mintájára indított kommunistavadászatnak. Azt hiszem, e kérdés megválaszolása nem igényel különösebb ékesszólást. A múlt bűneinek feltárása soha nem lehet késő, különösen, ha olyan korban kezdődik, amikor még tetten érhetők e szomorú örökség máig ható következményei. Az utókort igenis szembesíteni kell a múlt bűneivel, hogy örökre elkerülhető lehessen a hasonló bűnök elkövetése.
Felvethető, hogy a Novák Tamás - Skrabski Fruzsina szerzőpáros nem járt-e el etikátlanul, amikor megtévesztették riportalanyukat, és igazi céljukat elfedve csalták lépre az idős politikust. Hasonló kérdésekről a világban is számtalan vita folyik. Ám a szabad világban általános konszenzus övezi azt a megfontolást, hogy a bűnök feltárásához fűződő társadalmi érdek miatt a politikusnak szélesebb körben kell elszámolnia a nyilvánosság előtt, mint a magánembereknek. Hisz az ő cselekedetei a lakosság egészét érinthetik, akiknek pedig joguk van az igazság kiderítéséhez.
Nem vagyok jogász, így nem tudom, milyen eséllyel perelhető a magyar jogban egy ilyen, a személyiségi jogokra hivatkozó előzetes cenzúra. Ám épp ezért talán fontos lenne bíróság előtt is megmérni az ügyet. Hisz nyilvánvalóan precedens értéke lenne, ha a döntés indoklása során a bíróság egységes standardot állítana föl az ilyen típusú ügyek megítélésében. Vajon miként válhatott ilyen fontos hírré a film elkészülte, majd a betiltás csakugyan váratlan lépése. Úgy tűnik, Biszku Béla valószínűleg igen életszerűen tudja megjeleníteni a kádárista totalitárius hatalom természetét. Az 1956-tal szembeforduló politikus a legvidámabb barakk sötét oldalát jelképezi, és azt teszi világossá, hogy a Kádár-rendszer csakugyan bűnben fogant. Hisz Biszku nyilvánvalóan felelős azokért a megtorlásokért, amelyek eredményeképp a Kádárizmus csakugyan vérben fogant.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Platina lemezzel és a múlt árnyaival vagy éppen fénylő szikráival Ákos lett Ákos előzenekara, hogy végül egy angyalnak monumentumot állítva a Metropolis épüljön fel.
A sztárséf hatalmas megtiszteltetésnek nevezte John Cena látogatását.
