„A buli színe vörös – talán emlékeznek még rá, ez volt a vezérgondolata annak a kampánynak, amellyel 2006-ban Gyurcsány Ferenc és az általa hadba küldött ifjútörökök igyekeztek megnyerni a magyar fiatalokat az MSZP-nek. Hála Istennek, a fiatalok többsége – leszámítva néhány pénz- és karrierhajhász nyomoroncot – tett Gyurcsányék fejére. A buli azért összejött, ha nem is a Che Guevara-pólós idiótáknak, de az ifjúság- és oktatásügy balliberális vezéreinek mindenképp.
A liberális zúzás fő-fő lemezlovasa, hogy el ne felejtsük, Magyar Bálint volt. Ha rajta múlt volna, talán ma, az utolsó tanítási napon nem is lenne honnan vakációra rajzaniuk a diákoknak. Az ultraliberális utópista csak a második oktatási minisztersége idején, 2002 és 2006 között a KSH-adatok szerint több mint ezer általános iskola bezárását vagy beolvasztását kényszerítette ki. Az őrület az újabb Gyurcsány-kormány idején, a Hiller Pifszti névre hallgató papucsállatka stróman-minisztersége alatt is folytatódott, hiszen Magyar Bálint az államreformért és uniós pénzszórásért felelős fő-fő reformerként tovább sanyargathatta az oktatásügyet. Előfordult például, hogy az általa is felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oktatási támogatásainak feltétele volt, hogy a »nyertes« önkormányzat legalább egy iskolát bezárjon, vagy beolvasszon egy másik intézménybe. Ennek a hullámnak főleg a falusi intézmények estek áldozatul, több száz tétellel növelve a veszteséglistát. (...)
Ezért van az, hogy az oktatásügy új felelősének, a láthatóan vasakaratú Hoffmann Rózsa államtitkárnak az alapoktól kell kezdenie. Olyan kinyilatkoztatásokkal, mint amilyet a legutóbbi pedagógusnapon tett, hogy »az iskolát értékteremtő, kultúraközvetítő, nevelő intézménynek tekintik, és nem olyan szolgáltató intézménynek, amely mindenáron kedveskedni akar az ügyfeleinek«. A buli ezután a vakációra marad.”