„A Jobbikon kívüli pártoknak, akár kormányon, akár ellenzéken vannak, most az lenne az egyik legfontosabb feladata, hogy gatyába rázzák, megszelídítsék ezt a frusztrált tömeget. Visszacsábítsák a fiatalokat, a leszakadókat, a vidékieket, a tartós munkanélkülieket a radikalizmussal való szövetkezéstől, a dühön túli alternatívát mutassanak nekik.
A demokratikus karanténozás ebben az esetben súlyos öntökönszúrás. Annak a veszélyét hordozza magában, hogy a Jobbik szavazóit démonizálva, őket továbbra is dühítve, paranoiáikat igazolva fenntartja, ha nem tovább hergeli azt a feszültséget, ami felfújta a radikalizmust.
Nem a demokratikus elvekből kell engedni. A karantént kell kinyitni, hogy visszatalálhassanak, akik visszatalálhatnának. Különben nem ők lesznek kizárva. Hanem mi, nem jobbikosok bezárva.”