Először az ország – aztán a peca

„Mi a választás tétje? Nyilvánvalóan az, hogy milyen Magyarországot képzelünk el az előttünk álló időre, milyen gazdaság-, szociál- és egyéb politikákkal állítjuk talpra Magyarországot az elmúlt nyolc/húsz/ötven/ezer év (a nem kívánt törlendő) traumája után. Ehhez persze tudnunk kell, mik az alapvető gondok. Az első gond rögtön az, hogy a pártok még ezt sem látják át. A Fidesz úgy fogja toronymagasan megnyerni a most következő vasárnapot, hogy mélyen hallgat gazdaságpolitikai és közjogi elképzeléseiről, program címén pedig egy szép kiállítású esszékötetet jelentetett meg, amit fotogén módon lehet hón alatt szorongatni. Ehhez képest igencsak szeretnék azt a kétharmadot, melynek megléte esetén megbénulnak az alkotmányos kontrollmechanizmusok. De mit terveznek az egészségügygyel, a nyugdíjakkal? Lesz-e önkormányzati vagy adóreform? Nem tudni, és ezzel saját szavazótáborukat is lealázzák. A párt elnöke pedig látványosan menekül a nyilvános pártközi viták elől, mintha a várható győzelem ezt eleve szükségtelenné tenné. (...)

Egyetlen párt van ma, amelyik komoly gazdasági és társadalmi programmal bizonyítja, hogy észleli, mik a fő gondok Magyarországon, és ez a Bokros-féle MDF. (Jó, hagyjuk a pártot, ha a kedves olvasó túl botrányosnak tartja, maradjunk Bokrosnál, ez a projekt róla szól.) Merthogy túl magasak az adók, túl kevés az ösztönzés a vállalkozásra, túl nagy az állam, túlságosan kiterjedtek a különböző címen nyújtott ellátások. Túl kevesen fizetnek rengeteg adót, járulékot, pazarló és hatékonytalan az egészségügy, az oktatás. A megoldás: az egyéni vállalkozások nagyobb szabadsága által megteremtett versenyképesebb, versenyre készebb ország, nyitottabb, piacbarátabb, individualistább nemzet. Legyen csak öncél a gazdasági növekedés!”