Transzvesztiták, drag queenek – ez a modern olimpiai szellem francia olvasata a közösségek közötti tolerancia jegyében.
Nyitókép: Mandiner-archív
„Ez Franciaország!” – írta büszkén a közösségi oldalán Emmanuel Macron, miután múlt pénteken nagyszabású show-val megnyitották Párizsban a XXXIII. nyári olimpiai játékokat.
A gálaműsor hűen tükrözte a nyugati korszellemet: egy transzvesztitaparádéval ünnepelték a szervezők a sokszínűséget. Bár a francia elnöknek érzékelhetően tetszett a produkció, a látottak világszerte nagy felháborodást váltottak ki keresztény csoportok és konzervatív politikusok körében. Az eseményen egy paródiát adtak elő, amely Leonardo da Vinci híres festményét, Az utolsó vacsorát idézte; a részben félmeztelen előadóművészek a festményen ábrázolt jelenetet játszották el, vagyis ahogyan Jézus Krisztus a keresztre feszítése előtti utolsó vacsoráját tölti tanítványaival. Az előadásban egy nő alakította Jézust glóriával a feje körül, drag queen apostolokkal körülvéve. A jelenetet sokan a keresztények elleni provokációnak minősítették.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
