120 éve van sínen a Loki

A DVSC 1943. augusztus 22-én játszotta az első elsőosztályú meccsét Szegeden, ott gól nem esett. Az első találatát Szabó érte el a BKV Előre elleni 1-1 alkalmával. Ekkor már több, mint 40 éves volt a klub, de az első évtizedeket eltékozolta alsóbb osztályokban. Igaz, erről nemcsak ő tehetett, mert a vidéki csapatok számára elég komoly kihívás volt már a létezés is. Aztán a végképp' hektikus, a háború árnyékában zajló pontvadászatban végre megmérkőzhetett a legjobbakkal is.

Ezt követően legközelebb 1946-ban sikerült befejezni bajnokságot. Ebben a Debrecen 7. lett, sokáig nem tudta túlszárnyalni ezt az eredményt. A következő évben 8. helyen végzett, de 1948-ban kiesett. Ezt egy nagyon zűrös időszak követte. Kiesés-feljutás-kiesés-feljutás. A háborút követő szűk 20 évben négy kiesés, három feljutás szerepelt az „étlapon”. Ezen időszakban olyan volt a Loki, mint az a bizonyos kézi erővel működtetett vasúti jármű, amit hajtányként ismertek abban a korban.

1964-ben olyan hosszú időre kiesett, hogy

Nem véletlen, hogy a ’70-es években olyan igény alakult ki a városban az NBI-re, hogy a fanatikus szurkolók valósággal behajszolták a csapatot a legjobbak osztályába. Rendre 20.000 körüli nézősereg gyűlt össze a másodosztályban, 1979-ben a feljutásról döntő Nyíregyháza elleni találkozón 28.000-en őrjöngtek a lelátókon. Majd a feljutást jelentő győzelem után a B-közép egy része a stadion melletti csónakázótóban ünnepelt ruhában. A csapat tagjai pedig dobálták nekik a söröket.

Az elsőosztályú bemutatkozás frenetikus lett: az újonc felejthetetlen hangulatú meccsen 4-1-re ütötte ki a kor nagycsapatát, a Vasast. Ez egy komoly mérföldkő volt a Lokomotívnál, ekkor már a köhögő-prüszkölő vicinálisból legalább személyvonat lett.

Amely néha pontosan, néha pontatlanul közlekedett. A csapat meg a ’80-as évek elejétől 1991-ig olyan sok meccsen volt „ponttalan” hogy

a legjobbak közül. Ekkor talán nem is egy vonathoz kellett hasonlítani a klubot, hanem a vidámparkokból ismert hullámvasúthoz. Az is elindul alulról, felmegy egy magas pontra, aztán le-fel-le-fel, a végén meg lent marad.

Ez a „hullám-lokomotív” 1991-ben jutott hetedjére is mélypontra. Ezután viszont jött egy olyan negyedszázad, melyről minden magyar csapat szurkolói csak álmodhatnak!

Hét bajnoki címmel, hat Magyar Kupa diadallal, továbbá állandó jelenléttel a nemzetközi kupákban, ennek megkoronázásaként 2009-ben a Bajnokok Ligája, 2010-ben az Európa-liga csoportkörében játszhatott a csapat.

Ez a fantasztikus sikertörténet a másodosztályban indult, az 1992-93-as szezonban. Garamvölgyi Lajos vezetésével egy varázslatos tini-gárda állt össze, mely végigrobogott az NBII mezőnyén.

nevét ’93 tavaszán ismerte meg mindenki Debrecenben, ősszel pedig az ország összes focirajongója. A Loki, mint egy express-vonat száguldott be a legjobbak közé, és ott sem fékezett egy ideig. Az első nyolc meccséből hetet megnyert, az ifjú zseni, Sándor Tamás ezen találkozók során nyolcszor talált be.

A jövő elkezdődött!

A száguldó express előtt néha ugyan feltűnt egy-egy pirosra állított szemafor, de ekkor már érezhető volt, hogy csak időlegesen áll meg a rohanás, az előbb-utóbb folytatódni fog. 1995-ben először vehettek át a DVSC focistái bajnoki érmeket, akkor még bronzokat. Az 1996-ban az atlantai olimpián szereplő válogatott a debreceni „gyerekekre” épült, és 1999-ben Garamvölgyi Lajos vezetésével először nyert Magyar Kupát a csapat. 

2001-ben másodszor hódította el ezt a serleget a DVSC, ekkor Pajkos Jánossal a kispadon. Az első 100 évre is jutott tehát siker!

Ám a folytatás minden elképzelést felülmúlt!

2004-ben az UEFA Kupában a legjobb 16 közé jutásért játszott a DVSC a Bruges ellen, tavasszal. Azóta sem szerepelt magyar csapat egyetlen nemzetközi kupában sem tavasszal.

Ekkor már az express-vonat sebessége is kevés volt, mint egy Intercity úgy száguldott a Loki! 2005-ben bajnok lett, majd a következő két évben megismételte ezt a sikert. Az első két évben Supka Attila, 2007-ben a „remek cseh” Miroslav Beránek irányította a szakmai munkát.

Mind Supka, mind Beránek mellett ott dolgozott az első komoly sikerek idején egy olyan edző, aki korábban focizott a Lokiban, majd a ’90-es évek második felében már kipróbálta magát vezetőedzőként is.

A csapat szurkolói egy nagyszabású szavazás keretében őt választották a 120 év legjobb DVSC-trénerének.

Herczeg Andrásról van szó!

Beránek távozása után ő került a vezetői székbe, és ő már intercity-expresszt irányított, mely jócskán 120 feletti tempóban száguldott. Gyakran nemzetközi síneken. Herczeg irányításával 2009-ben, és 2010-ben is bajnok lett a DVSC, és előbb a Bajnokok Ligája, utóbb az Európa-liga csoportkörében képviselte hazánkat. Ennél többet korunk magyar focijában nem lehet tenni.

Az 1993-as mélypontról 20 év alatt a legmagasabb szintre jutott a csapat!

A nagy sikerek megkoronázásaként a 2011-12-es idényben – immáron Kondás Elemér vezetésével—veretlenül lett bajnok a DVSC. Majd két évvel később megszületett a hetedik bajnoki cím is.

Az évtizedek során sokat szenvedő Loki-szurkolók a hetedik mennyországban érezték magukat.

Innen az út már feljebb nem vezethetett.  

2014 után fékezett a Loki, lelassult, majd egy évre még vakvágányra is futott: a múlt szezont a másodosztályban töltötte. Most ismét a legjobbak között van, de az kérdéses, hogy visszatér-e valaha oda, ahol a XXI. század első 15 évében volt?

Akik összegyűlnek délután Debrecenben, hogy ünnepeljék a pont ma 120 éves klubot, azok nyilván ebben reménykednek. De amíg a hét szűk(ebb) esztendő után esetleg újból jön az édenkert, addig is felelevenítik a nem is olyan régi idők fociját.

A nyitóképen: Éger László, az első bajnoki címét szerző DVSC középhátvédje 11-esből szerez gólt.

MTI Fotó: Oláh Tibor