Bánffy Miklós, aki árral szemben haladt

2018. november 13. 19:01

Tartásból is példát mutatott, amikor az első világháború után visszatért Erdélybe és energiáit a magyarság kulturális-gazdasági újjászervezésére fordította.

2018. november 13. 19:01
Ablonczy Bálint
Összkép Magazin

„Az 1873-ban született Bánffy kora mágnásifjainak többségéhez hasonlóan jogi tanulmányokat folytatott, s közigazgatási szárnypróbálgatások után belevetette magát a politikába: képviselőséget, majd 1910-ben Kolozs megye főispáni tisztét vállalta el. S közben írt, írt, írt. Kisbán Miklós álnéven megjelent Naplegendáját Ady Endre üdvözölte, s Szerb Antal is egyértelműen az írók, s nem a műkedvelő főurak közé sorolta. Bánffy minőségérzéke már ekkoriban bőven túlmutatott az irodalmon: az Operaház intendánsaként oroszlánrésze volt abban, hogy Bartók Béla két művét, A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit bemutatták 1918-ban.

Noha a dualizmus rendszerét feszegető etnikai, gazdasági problémák jelentőségét már korán felismerte (sokat írt például a szövetkezeti politikáról), az életének keretet adó állam felbomlására Bánffy Miklós sem lehetett felkészülve. Amikor azonban ez 1918-1920-ban megtörtént, sok kortársától eltérően, nem ragadt bele az elmúlt idők nagyságára való emlékezésbe. Éleslátását jelzi, hogy először egy kedvező magyar béke előkészítésének félhivatalos emisszáriusaként, majd 1921 áprilisa és 1922 decembere között Bethlen István kormányának külügyminiszterként az erőket és a lehetőségeket helyesen felmérve politizált. Dolgozott a királypuccs kárainak enyhítésén, képviselte Magyarországot a genovai konferencián, s része volt abban, hogy hazánkat felvették a Népszövetségbe.

Ügyes manőverezésével komoly része volt abban, hogy a győztes nagyhatalmak engedélyével 1921 decemberében Sopron és környékén népszavazást rendezhettek, amelynek eredményeképpen »A leghűségesebb város« megmaradhatott Magyarországon. Ám Bánffy a sikeres akció kapcsán is jól látta az érzelmi politizálás korlátait. »Szenvedélyt fölidézni néha kell és szükséges, de csak akkor, mikor közvetlenül valami cselekvés is követheti. Így tettünk a burgenlandi ügy küszöbén. Állandóvá tenni azonban a legnagyobb hiba. A közvélemény, ha berögződik különösen a gyűlöletbe, megköti az ország politikáját, és lehetetlenné válik minden olyan politikai mozdulat, ami alkalomadtán hasznos és célirányos volna. (…) Minálunk magyaroknál az a folytonos agitálás és közvélemény-mérgezés különösen veszélyes.«

Major Zoltán történész szerint Bánffy külügyminisztersége idején a hadsereg nélküli, legyengült állam az 1921. decemberi soproni népszavazással tudott rést ütni a trianoni békediktátum falán. A siker után egy évvel mégis leköszönt a külügyminiszterségről. A politikába testileg-lelkileg belefáradt író hazavágyott: a szeretett bonchidai kastélyba, »az erdélyi Versáliába« és Kolozsvárra. Bánffy Miklós a menekülők áradatával szembehaladva tért haza 1926-ban Erdélybe.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
packó_
2018. november 14. 07:55
Nagyon tudom ajánlani az egész írást, valamint ABLONCZY BÁLINT egész írásfüzérét. http://osszkep.hu/2018/11/el-kell-felejteni-hogy-minden-eletut-mogott-a-kudarcot-keressuk-interju-ablonczy-balinttal-az-osszkep-hamarosan-indulo-uj-portresorozatanak-szerzojevel/
balbako_
2018. november 14. 07:52
Azon a visszafelé tartó vonaton hárman utaztak Bánffy, Benedek Elek és Kós Károly. Mindhárom komoly karriert hagyott itt, hogy szűkebb hazájáért Erdélyért dolgozhasson. Bánffy regénytrilógiája (Megszámláltattál...És hijjával találtál...Darabokra szaggattatol....) az egyik legkorrektebb szembenézés Trianon okaival.
Valodi
2018. november 14. 00:11
»Szenvedélyt fölidézni néha kell és szükséges, de csak akkor, mikor közvetlenül valami cselekvés is követheti. Így tettünk a burgenlandi ügy küszöbén. Állandóvá tenni azonban a legnagyobb hiba. A közvélemény, ha berögződik különösen a gyűlöletbe, megköti az ország politikáját, és lehetetlenné válik minden olyan politikai mozdulat, ami alkalomadtán hasznos és célirányos volna. (…) Minálunk magyaroknál az a folytonos agitálás és közvélemény-mérgezés különösen veszélyes.« Félelmetesen igaz szavak! A történelem üzenete a hitvány utódoknak...
zgyongy
2018. november 13. 21:36
Az Erdély trilógia néhány éve Spanyolországban komoly irodalmi-könyvpiaci siker volt, de úgy tudom, angol nyelvterületen is jól futott. Egészen ritka jelenség a konzervatív magyar szerzők körében..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!