Rettegnek a románok, mert szerintük a Fidesz átvette az irányítást
A néppárti frakció Erdélyből származó alelnöke hamisnak nevezte Orbán Viktor hitvallását.
Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletembernek kiemelten fontos az erdélyi magyarság, a nemzet jövője.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor
Május 17-én adják át a felújított gyalui várkastélyt – nyilatkozta a Krónika erdélyi portálnak adott interjúban Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletember. Erdély egyik legnagyobb nemesi rezidenciája kulturális rendeltetést kap.
Nagy Elek, aki az épületegyüttest tíz éve vásárolta meg, az interjúban arról is beszélt,
neveltetése eredményének tekinti a várkastély kulturális létesítménnyé alakítását.
Hosszasan mesélt családja történetéről, édesapjáról, Méhes György íróról, és elmondta: az otthon kapott neveltetés eredménye, hogy fontos számára az erdélyi magyarság, a nemzet jövője. Felidézte: 2014-ben kereste meg Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a Kolozsvár közelében található gyalui kastély megvásárlásának ötletével. „Első pillanattól magaménak éreztem Gergely Balázs gondolatát, hogy ez a várkastély kulturális központ legyen és ebben Barcsay Tamás professzor úr, az eladó partner volt” – fogalmazott.
Hozzátette, akkor még nem tudta, miként fogják megvalósítani a tervet, de bízott magában és az erdélyi csapatban. „A gyalui várkastély egyértelműen érzelmi kérdés számomra, ez nem olyan, mint egy anyagilag megtérülő vállalkozás” – mondta Nagy Elek. Hozzátette: a kulturális mecenatúra több mint 30 éve része az életének, vagyonát egy családi vagyonkezelő alapítványba tette, melynek okirata szerint a vállalatbirodalom éves hozamának egy része az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak és a Méhes György – Nagy Elek Alapítványnak jut.
Próbálok gondoskodni arról, hogy ez hosszú távon működő intézményrendszer legyen”
– jelentette ki az üzletember. Mint kifejtette, a várkastélynak az Erdélyi Hagyományok Alapítvány a tulajdonosa, az alapítványi forma oldja meg, hogy a birtok hosszú távon is a megszabott célt szolgálja. „Az alapítványba az erdélyi református egyházat is bevontam, hogy halálom után az örököseim az egyházzal közösen gyakorolják az alapítói jogokat. A gyermekeim ugyanazt a nevelést kapták tőlem, amit én a szüleimtől, tehát nekik ugyanúgy fontos az erdélyi magyarság jövője. Az alapítvány egy olyan stabil entitás, amelyik, mondhatnám, akár az idők végezetéig ezt a célt szolgálja” – mondta Nagy Elek. Közölte: a családi vagyonkezelő alapítványból évente megfelelő fedezetet biztosítanak a kulturális központ működtetésre, és a majdani programok finanszírozására is szánnak forrásokat, de vállalkozások is lesznek az alapítvány mellett.
A kastélyban a régészeti feltárás során freskók, késő gótikus és reneszánsz kőfaragványok, Bácskai Miklós püspök címerével díszített törpepillér került elő. „Aki elmegy és megnézi a felújított gyalui várkastélyt, annak lenyűgöző élményt nyújt, pedig a kert rendbehozatala és az épület bebútorozása még hátra van” – fogalmazott Nagy Elek.
Kiemelte, hogy a felújítás igazi csapatmunka volt. A további teendők között a kastély bútorázását, a kert és a római castrum felújítását emelte ki. A kastély mellett gondnoki ház és kávézó is nyílik, hosszú távon a kert hátsó részében egy skanzen típusú szállót terveznek építeni. A kulturális központban a várkastély történetét idéző állandó kiállítás, időszakos tárlatok és rendezvények szervezésére alkalmas belső terek lesznek. Az egyik toronyban egy Barcsay-szobát is kialakítanánk, ehhez a korábbi tulajdonos, Barcsay Tamás is adományoz személyes emlékeket, tárgyakat. Az események középpontjában a család áll majd, ezért a kastély kertjében több ízben megtartott Várkert Fesztivált is folytatják. A május 17-i zártkörű megnyitó után másfél napon át egy középkori vár életét mutatják be a kastélyban régi ruhákkal, főzéssel-sütéssel.
A Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy-kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a román gyermekvédelmi hatóság működtetett kisegítő iskolát benne, azóta üres. Bánffy Katinka unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt, míg birtokba vehette örökségét. A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család birtokába került.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A néppárti frakció Erdélyből származó alelnöke hamisnak nevezte Orbán Viktor hitvallását.
***