Kulturális rendeltetést kap Erdély egyik legnagyobb nemesi rezidenciája

2024. április 07. 21:49

Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletembernek kiemelten fontos az erdélyi magyarság, a nemzet jövője.

2024. április 07. 21:49

Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

 

Május 17-én adják át a felújított gyalui várkastélyt – nyilatkozta a Krónika erdélyi portálnak adott interjúban Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletember. Erdély egyik legnagyobb nemesi rezidenciája kulturális rendeltetést kap.

Nagy Elek, aki az épületegyüttest tíz éve vásárolta meg, az interjúban arról is beszélt,

neveltetése eredményének tekinti a várkastély kulturális létesítménnyé alakítását.

Hosszasan mesélt családja történetéről, édesapjáról, Méhes György íróról, és elmondta: az otthon kapott neveltetés eredménye, hogy fontos számára az erdélyi magyarság, a nemzet jövője. Felidézte: 2014-ben kereste meg Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a Kolozsvár közelében található gyalui kastély megvásárlásának ötletével. „Első pillanattól magaménak éreztem Gergely Balázs gondolatát, hogy ez a várkastély kulturális központ legyen és ebben Barcsay Tamás professzor úr, az eladó partner volt” – fogalmazott.

Hozzátette, akkor még nem tudta, miként fogják megvalósítani a tervet, de bízott magában és az erdélyi csapatban. „A gyalui várkastély egyértelműen érzelmi kérdés számomra, ez nem olyan, mint egy anyagilag megtérülő vállalkozás” – mondta Nagy Elek. Hozzátette: a kulturális mecenatúra több mint 30 éve része az életének, vagyonát egy családi vagyonkezelő alapítványba tette, melynek okirata szerint a vállalatbirodalom éves hozamának egy része az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak és a Méhes György – Nagy Elek Alapítványnak jut.

Próbálok gondoskodni arról, hogy ez hosszú távon működő intézményrendszer legyen”

– jelentette ki az üzletember. Mint kifejtette, a várkastélynak az Erdélyi Hagyományok Alapítvány a tulajdonosa, az alapítványi forma oldja meg, hogy a birtok hosszú távon is a megszabott célt szolgálja. „Az alapítványba az erdélyi református egyházat is bevontam, hogy halálom után az örököseim az egyházzal közösen gyakorolják az alapítói jogokat. A gyermekeim ugyanazt a nevelést kapták tőlem, amit én a szüleimtől, tehát nekik ugyanúgy fontos az erdélyi magyarság jövője. Az alapítvány egy olyan stabil entitás, amelyik, mondhatnám, akár az idők végezetéig ezt a célt szolgálja” – mondta Nagy Elek. Közölte: a családi vagyonkezelő alapítványból évente megfelelő fedezetet biztosítanak a kulturális központ működtetésre, és a majdani programok finanszírozására is szánnak forrásokat, de vállalkozások is lesznek az alapítvány mellett.

A kastélyban a régészeti feltárás során freskók, késő gótikus és reneszánsz kőfaragványok, Bácskai Miklós püspök címerével díszített törpepillér került elő. „Aki elmegy és megnézi a felújított gyalui várkastélyt, annak lenyűgöző élményt nyújt, pedig a kert rendbehozatala és az épület bebútorozása még hátra van” – fogalmazott Nagy Elek. 

Kiemelte, hogy a felújítás igazi csapatmunka volt. A további teendők között a kastély bútorázását, a kert és a római castrum felújítását emelte ki. A kastély mellett gondnoki ház és kávézó is nyílik, hosszú távon a kert hátsó részében egy skanzen típusú szállót terveznek építeni. A kulturális központban a várkastély történetét idéző állandó kiállítás, időszakos tárlatok és rendezvények szervezésére alkalmas belső terek lesznek. Az egyik toronyban egy Barcsay-szobát is kialakítanánk, ehhez a korábbi tulajdonos, Barcsay Tamás is adományoz személyes emlékeket, tárgyakat. Az események középpontjában a család áll majd, ezért a kastély kertjében több ízben megtartott Várkert Fesztivált is folytatják. A május 17-i zártkörű megnyitó után másfél napon át egy középkori vár életét mutatják be a kastélyban régi ruhákkal, főzéssel-sütéssel.

A Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy-kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a román gyermekvédelmi hatóság működtetett kisegítő iskolát benne, azóta üres. Bánffy Katinka unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt, míg birtokba vehette örökségét. A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család birtokába került.

(MTI)

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 118 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2024. április 08. 15:13
Nagy Elek tette példamutató! Bárcsak mindenki, aki tehetné, így tenne: segíti a saját közösségét, szűkebb vagy tágabb lakókörnyezetét. Fejet kell hajtani ezért előtte. Ha esetleg gondolna egyet majd idő múlásával Nagy úr az elképzelt eszme formájának önfenntartását tekintve, akkor az ingatlan alkalmas rétegturizmusra: pl. menedzser konferenciára, vagy vallási turizmusra, stb.
Patika
2024. április 08. 05:41
,Nagy Elek úr megfontolásai és tettei tiszteletet parancsolnak, de érdemes meg rénézni a tőle merőben másképp gondolkodókó hazai a vagyon harácsolókra. Primitív cigányra, gázszerelőre, NER lóvalagra... a Kaparj kurta, pillanati haszonlesőkre. Utált köztolvajolra. A cikk példázza, hogy a vagyon vándorol. Sosem marad azoké, akiké eredetileg volt. 300 év és ha család vérvonala nem hal ki ( nem az állam tenyerel rá) szóval, ha még van élő örökös, akkor is változik a tulajdonos. A vagyon herdálódik. Ergo orbáncos alom hiába harácsol 4 generáció után visszasüllyed a putriba. Récsölből se lesz nagyasszony, meg bababoltos, idegenforgalmár akárhová is mentik ki a vagyont. Még spanyolban sem. Ráadásul az ebül szerzett jószág ebül vész el. SŐT a készen kapottnak. nincs akkora értéke, mintha megszenvedtél volna érte. Nincs örök érték üveggyöngy, gyöngy, fekete gyöngy, alumínium, réz arany, a 300 fokon elégő széndarab a gyémánt, folyt----alul
Patika
2024. április 08. 05:40
Egy műtermék van, ami tartósabbnak látszik .A pénzhibáiból eredő nominális vagyon, feljegyzett banki érték. Itt nem a kezdeti alaptőkére gondolok, hanem a hozamnövelő gyarapodására (kamat, uzsora, usus) Szimpla pénzhigítás. Önmagában is inflációr. Mindig felfelé tart. Így lett a 30 filléres 10 dkg zsömléből 3-4 dkg-ás mára már 60 forintos. Ez 200x ár x 3x súly azaz 600%-os r e n d s z e r f ü g g e t l e n (defláció nélküli) infláció. /0 év alatt ez évi 10 % felfelé tartó átlag (!) Parasztvakításként a közhatalom mindig bemutatja, hogy van tőzsde, meg kereslet kínálat hatás, pl. itthon csökkenti 6 forinttal a 380 forintos múvi benzinárat, majd 400-as bűvös határt emleget, ahol majd megáll, de feltornázza egy év alatt 680-ra. Na itt jönnnelő a különben teljesen megalapozott indulatok, meg a lógni fogtok, Monetáris meg senkiházi zsidrák manipulátorok. MNB-s kőkler lófaszok. Balfék bankfékek akik hagyják a pénzhibából megélő bankok működését. Zsé paratizmust. ( Jó reggelt kívánok.)
letsgobrandon-2
2024. április 07. 22:39
nos... Az Apró család soha nem tenne ilyet...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!