Boris Kálnoky: Kétmillió ukrán jött az EU-ba két év alatt. Róluk miért nincs szó?

„Szép eredmény született, mert mindenki nyert, mindenki azt gondolja, ő a nagy győztes” – mondta Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója, aki a német Phoenix televízió október 4-i esti műsorának vendége volt. Az újságíró ismertette az egyes pártok álláspontját, külön kitérve a Jobbikra is, mikor a műsorvezető közbevetette, hogy szélsőjobboldali pártról van szó. Kálnoky ezt visszautasította: „Jelenleg nem lehet őket szélsőjobboldalinak nevezni, ugyanis tudatosan mérsékelt pártként jelennek meg, már nem hoznak be rasszista érveket a közbeszédbe. Hogy a párt bázisában ez hogyan jelenik meg, az más kérdés.”

A Jobbikon múlt a népszavazás sikere

Kálnoky szerint nagy mértékben a Jobbiknak, „a második legerősebb magyarországi pártnak” köszönhető, hogy a kvótanépszavazás végül érvénytelen lett: „Bár a Jobbik támogatói ellenzik leginkább a menekültkvótákat, amelyekről szó volt, a párt tudatosan nem mobilizálta bázisát, Vona Gábor pártelnök pedig felszólította Orbán Viktort lemondásra, amennyiben nem lesz érvényes a népszavazás.”

A Die Welt tudósítója megjegyezte: feltűnt neki, hogy 2011-2012-ben még irdatlan nagy hülyeségnek tartott mindenki minden gondolatot, ami Magyarországról érkezett, most pedig itt ülnek a műsorban, és Orbán Viktor menekültpolitikája kapcsán arról beszélgetnek, hogy az uniónak új migrációs politikát kellene kitalálnia. „A szabadság gondolata mélyen gyökerezik minden magyar lelkében, ezt tükrözi vissza a kvótanépszavazás alacsony részvételi aránya is. A hihetetlenül masszív kormánypropaganda a magyarok idegeire ment” – fogalmazott Boris Kálnoky, megjegyezve, hogy tartalmilag a többség egyetértett a kormány üzenetével.

Hallott már bárki is az ukrán bevándorlókról?

Az újságíró a beszélgetés során megemlítette: a magyarok alapvetően nem a bevándorlást, hanem a muszlimok bevándorlását ellenzik. „Hadd tegyek fel egy kvízkérdést. Melyik az az ország, amelyből az elmúlt 1-2 évben több bevándorló érkezett az EU-ba, mint a menekültválság során?” A megoldás: Ukrajna. Kálnoky elmondta: az elmúlt két évben egymillió ukrán telepedett le Lengyelországban, félmillió Csehországban, Magyarország pedig most teszi jogilag lehetővé, hogy be tudja őket fogadni: „Hallottak már önök ezekről az ukránokról? Akik többen vannak, mint a bevándorlók a menekültválság alatt? Senki nem hallott róluk. Miért? Mert nem tűnnek fel senkinek, dolgoznak.”

A műsorvezető magyarországi iszlámellenességre vonatkozó kérdésére Boris Kálnoky történelmi fejtegetésbe kezdett a magyarok egy-két évvel ezelőtti, kifejezetten baráti hozzáállásáról az iszlámmal kapcsolatban: „Két évvel ezelőttig Magyarország az az európai ország volt, amelyben az egyik legalacsonyabb volt az iszlámellenesség mértéke.” Kálnoky szerint a magyarországi iszlám közösség kifejezetten nemzeti érzelmű csoport, amely politikailag a Fideszhez és a Jobbikhoz áll közel.

12 hónap alatt 180 fokos fordulat az iszlám megítélésében

A magyaroknak pedig különleges kapcsolatuk van Törökországokkal, hiszen a Habsburgok elleni összes szabadságharc vesztesei a törökökhöz menekültek, ahol aztán megbecsüléssel fogadták őket. Az újságíró szerint persze Magyarország 1541-1686 közötti török megszállásáról sem szabad elfeledkezni. „Orbán egy egész politikai narratívát épített fel erre, a keleti nyitás politikáját, amely szerint van egy különleges kapcsolat Magyarország és az iszlám világ között. Tény, hogy számos magyart ámulatba ejt az iszlám világ, már csak az ősmagyarok közép-ázsiai eredete miatt is.” 

Ez 12 hónap alatt teljesen megváltozott, mondja a Die Welt tudósítója. Kérdés, hogy mi által? „Egyrészt a kormánypropaganda miatt, amely részben idegenellenes, iszlámellenes vonásokat mutat” – fogalmaz Boris Kálnoky, hozzátéve, hogy a magyarok nagyrésze átlát ezeken. A hirtelen iszlámellenesség oka a menekültválság során szerzett személyes tapasztalatokban keresendő az újságíró szerint: sokan osztottak-szoroztak, látták, mennyien jöttek és mennyien várnak még a határokon, és hogy milyen változásokat okozhat az európai társadalmakban a muszlim bevándorlók nagyszámú jelenléte, különös tekintettel a kölni szilveszter éjszakára, a franciaországi és németországi bevándorlókkal kapcsolatos történésekre, amelyeket a globalizált médiának köszönhetően Magyarországon is fokozott figyelemmel kísérnek a médiafogyasztók.

Nemzeti érdek vs. szolidaritás

A műsor vége felé a műsorvezető arra volt kíváncsi, vajon megjelenhet-e ebben a játszmában a szolidaritás is bármilyen formában. Boris Kálnoky szerint szó sincs erről, hiszen kőkemény nemzeti érdekekről folyik a vita, mind Németország, mind Magyarország esetén. Az uniós menekültkvóta szerinte Németországnak áll csak érdekében, ezzel a németek ugyanis tehermentesítik magukat. „Itt arról van szó, hogy őszintén beszéljünk egymással, egyértelmű szavakkal” – fogalmazott az újságíró, aki úgy látja, hogy Magyarország alapvetően minden kérdésben egyetért a német politika irányával, leszámítva a menekültválság kezelését, ott pedig azért nem, mert nem enged magára ráerőltetni valami olyat, amit ő nem akar.