Szupervadászt Európának!

A francia Dassault Aviation és az Airbus vezetői már a múlt hónapban megállapodást kötöttek egy olyan ipari együttműködésről, amely arra hivatott, hogy a Francia-, Német- és Spanyolország hármasa által közösen megtervezett modern vadászgépet elkészítse. December elejéig vártak a bejelentéssel, amely most elindítja a három NATO- és európai uniós tagállam még az eddiginél is szorosabb hadiipari együttműködését.

Haragszom rád!

Voltak olyan károgó hangok, amelyek korábban temették az európai együttműködést, különösen azt követően, hogy az orosz–ukrán háborúra reagálva Németország bejelentette: amerikai F–35-ösökkel újítja fel vadászgépflottáját, tehát nem bízza védelmét európai fegyverekre. „Ez egy olyan tüske, amelyet Franciaország nem fog megbocsátani Berlinnek” – jósolták egyes elemzők. Az ősszel francia és német hadügyi illetékesek cáfolták a fenti meglátást, továbbra is azt hangoztatták, hogy számukra első számú feladat a hármas együttműködés felkarolása

Így jött létre a Dassault Aviation és az Airbus megállapodása, de bátran kezelhetjük ezt egyrészt a francia és másrészt a német érdekek kifejeződésének. Párizs és Berlin már 2017-től úton-útfélen kinyilvánította szándékát arról, hogy érdekelt a jövő repülőgépének, a hatodik generációs vadászoknak a kifejlesztésében, azaz megtervezésében, majd gyártásában  Ezt a vadonatúj rendszert franciául rövidítve csak SCAF-nek hívják, (Angolul Future Combat Air System (FCAS), franciául: Système de combat aérien du futur; SCAF, spanyolul Futuro Sistema Aéreo de Combate; FSAC – a szerk.)

Ha az európai együttműködés két motorja ezt annyira akarja, akkor meg is lesz a kooperáció, amelyhez Spanyolország is csatlakozott. Az első időszak költségvetéséről már korábban megállapodtak: mindhárom ország azonos mértékben állja a 2023. január 1-től 2025 végéig tartó első hároméves szakaszt, államonként 1,2 milliárd euró (majd’ 500 milliárd forint) értékben. Ez csupán a tervezés fázisa, a prototípus elkészítése tehát összesen 3,6 milliárd euróba kerül majd az együttműködőknek. Legalábbis a mai tervek szerint.

Mi áll a szerződésben?

 A most megkötött megállapodás rögzíti azt, hogy a Dassault mint repülőgép-építő feladata az új generációs vadászgép megtervezése, bár néhány, úgynevezett deszkamodell már feltűnt a 2019-es Párizsi Légibemutatón. 

A támogató drónok (azaz az ember vezette vadásszal együtt repülő, részben autonóm kísérők), a felhő alapú védelem és számos technológiai kérdés az Airbus Defense and Space vállalat feladatkörébe tartozik. 

A három ország – ebben a szakaszban – egyenlő részt vállal a megvalósításból is. A fentebb említett vállalatokon túl olyan ismert cégek vesznek részt az együttműködésben, mint az MTU, Indra, Thales, MBDA, csak hogy az ismertebbeket említsük. Természetesen ez az új projekt a résztvevő országok kémelhárításának is feladja a leckét: az első lépéstől az utolsó utáni mozzanatig kell figyelniük, hogy “jóakarók” ne próbálják meg kiszimatolni a legféltettebb technológiai titkokat. 

Nem egy-két év, az biztos

A kérdés a fentiek után már csak annyi, hogy ez a szupermodern vadászgép mikor szárnyal majd Európa egén. Az biztos, hogy ez a nap nem holnap lesz. A becslések szerint úgy nyolc év kell ahhoz, hogy az első prototípus szárnyra kapjon. 

Tehát már 2030-at írunk, mire ennek a gépnek a tesztverziója első ízben valóban felszállhat. A dátum, amire több ország hadseregében rendszerbe állhat, bőven a negyvenes években lesz. Az amerikaiak sem fognak addig ölbe tett kézzel ücsörögni, nyilván megőrzik mai előnyüket, amellyel a vadászgépek gyártásában rendelkeznek. 

Érkezik egy nem várt versenytárs is!

A múlt hét végén feltűnt egy újabb országcsoport, amely hasonló terveket dédelget, mint az előző hármas. Nagy-Britannia, Olaszország és Japán bejelentése szerint a három ország összehangolja a jövő vadászgépének létrehozására irányuló fejlesztéseket. Így lesz egy harmadik versenytársa is a francia–német–spanyol programnak.

Ez az első eset, hogy Japán – nyilvánvalóan Amerika előzetes hozzájárulásával – európai partnerekkel fog össze. Washington határozottan üdvözölte is az együttműködést, és az ottani illetékesek kijelentették, hogy támogatják „a hasonlóan gondolkodó szövetségesek közös munkáját”. Az eredeti tervek szerint Japán a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó céggel együtt fog vadászgép-fejlesztésbe, aztán ezek a hírek elcsendesedtek. 

A most bejelentett közös munka sokkal dinamikusabbnak ígérkezik, mint a tisztán európai együttműködésé. Kitűzött célja szerint a három ország már 2035-ben ezzel a géptípussal szeretné megvédeni légterét. A Global Combat Air Programme (GCAP) keretében fűzik szorosabbra az együttműködést. Felhasználják a tapasztalataikat, amelyeket a brit Future Combat Air System, egyszerűbb nevén a Tempest, a Vihar programban elértek, és ehhez társul a japánok F-X tervezete. 

Az európai rakétagyártó óriás, a világ egyik vezető hadiipari vállalata, az MBDA pedig mindkét együttműködés részese. Úgy tűnik, hogy a felek nem tartják kizáró oknak a másik projektben való részvételt. Ez utóbbi vállalat jártasságát persze igen nehéz lenne helyettesíteni. A repülőgép emiatt kompatibilis lesz a NATO-országok zömében az utóbbi években megjelent amerikai Lockheed Martin F–35 Lightning II-es típusával, amit 2015-ben mutattak be, és eddig 875 darabot gyártottak belőle. Egyenként átlagosan közel 80 millió dollárért, ami 30 milliárd forint feletti darabárat jelent. A fejlesztés összköltsége pedig 406,5 milliárd dollárra rúgott, ami a teljes magyar költségvetés hat esztendőnyi bevételének felel meg!

Öregúr a karosszékben

Vajon mi vezette az amerikai nagybácsit, aki karosszékében ülve türelmesen szemléli kicsiny szövetségeseit, akik repülőgépgyártót játszanak? „Legalább addig is elvannak – gondolhatja az öregúr. – Végül is mit veszítek? Annyi megrendelés érkezett már az F–35-ösre, hogy nem győzzük legyártani. Csinálnak egy hasonló minőségű vadászrepülőt? Hát csináljanak, de addigra én már legalább egy nemzedékkel előttük járok. A NATO-nak meg lesz belőle háromféle típusa: lesz az európai, a francia–német–spanyol, aztán egy vegyes gyártmányú, a brit–olasz–japán, és még mindig ott lesz az eredeti, az amerikai. Semmi jónak nem vagyok az ellensége, különösen nem, ha az én érdekeimet szolgálja.”

(Fotó: Pixabay)