Kelet-Szerbiában felborult egy ammóniát szállító tehervonat

Következményként a mérgező gáz kiszabadult, és több mint ötven embert szállítottak be a helyi kórházba (Pirotba és a Nisi Klinikai Központba) mérgezéses tünetekkel. Pirotban rendkívüli helyzetet rendeltek el. December 26-án a mintegy 50 ezer fős kisvárosban természetesen sem az óvodák, sem az iskolák ésaz állami intézmények nem működtek. A szakemberek azt ajánlották a lakosságnak, hogy aki megteheti, ne hagyja el az otthonát.

A szerbiai közszolgálati televízió arról is beszámolt, hogy a kisiklott vonat közelében egy férfi holttestére bukkantak, így az illetékes szervek elrendelték a halál okának meghatározását.

A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet munkatársai kiszálltak a helyszínre, és a baleset helyszínéhez közeli városokban, Pirotban és Bela Palankában elrendelték a levegő és az ivóvíz minőségének mérését a város különbözőpontjain. Az első eredmények szerint a levegőben az adott két településen nem volt a megengedett határérték feletti az ammónia koncentrációja.

A mérések azt is kimutatták, hogy Nis közelében található Medijana ivóvízforrás sem fertőződött meg ammóniával, ennek ellenére azt ajánlották, hogy a polgárok ne igyanak csapvizet az elkövetkező napokban.

A baleset vasárnap este történt: a Nis–Dimitrovgrad között közlekedő tehervonat Pirot környékén, Sopotski han közelében kisiklott, és a húsz vagonból négy szerelvény felborult. A helyszínelés során a szakemberek megállapították, hogy a kiszivárgó ammóniagáz nem lépett kapcsolatba sem a talajvizekkel, sem pedig a Nisava folyóval. Vladan Vasić (Vladan Vászity), Pirot polgármestere a médiának azt nyilatkozta, hogy ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. Igaz, hétfőn még nem tudták, mekkora mennyiségű ammónia szivárgott ki (becslések szerint 20 tonna méreganyag került a levegőbe). Hétfőn kisebb mennyiségben, de folyamatos volt a mérgező gáz kiszivárgása. A polgármester rámutatott: az enyhe időjárás nem kedvez, hiszen a hó olvadásával újabb veszélyekkel kell szembenézniük. Miután több tűzoltó is kint volt a helyszínen, a tartályvagon szanálásának lehetőségeit is fontolóra vették.

A baleset környékéről a rendőrség a rendkívüli helyzet kezelésével megbízott képviselői

Mi okozta a balesetet?

Goran Vesić (Goran Vészity) építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter nyilatkozata szerint a minisztérium két bizottságot hozott létre, hogy megállapítsák, mi okozhatta a balesetet, ám azt már tudni lehet:

Elmondta: 2018-ben írta alá a minisztériuma által elrendelt vasútvonal-felújítást a Nis és Dimitrovgrad között, de csak az idén márciusban írták ki a munkálatok kivitelezőjének kiválasztására a versenypályázatot. Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a minisztérium miért várt három évet.

Vesić szavai szerint a Nis–Dimitrovgrad-vasútvonal rekonstrukciója 270 millió euróba kerül, és a munkálatok ezen a vonalon várhatóan legkésőbb 2023 júniusában elkezdődnek.

Az ammóniagáz veszélyes méreg

Stevan Blagojević (Sztevan Blagojevity), a szerbiai Általános és Fizikai Kémiai Intézet igazgatója a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta:amennyiben az ammóniagáz vízzel találkozik, ammónium-hidroxid keletkezik, ami nagyobb koncentrációban súlyos égési sérüléseket is kiválthat, súlyos károkat okozhat szembe kerülve és a légutakban is. Szavai szerint több napnak is el kell múlnia, hogy az ammónia koncentrációja a megengedett mérték alá csökkenjen. Erre pedig nagy befolyással lesznek az időjárási viszonyok is.

Elmondta, hogy akik kapcsolatba kerültek az ammóniával, a bőrükön, az orrukban és a szájüregükben is tapasztalhattak sérüléseket. Mint mondta, nem szerves méregről van szó, de súlyos sérüléseket okozhat a szervezetben. Rámutatott: az ammónia szaga erős, szúrós, könnyen terjed a levegőben, és az alacsony hőmérsékletek miatt tovább jelen lehet a levegőben. „Ha magasabb lenne a hőmérséklet, az első pár órában jelentene csupán csapást a szivárgás, majd minden elpárologna. Ám így, télen a párolgás tovább tart. A föld, amelyre leesik, gyakorlatilag megég, azaz nem ég, hanem a lúg magába szívja a vizet, vagyis minden kiszárad” – magyarázta.

Az ammónia egyébként nagyon fontos nyersanyag: a műtrágya-, műanyag-, a gyógyszergyártásban és robbanóanyagoknál használják.