Mindjárt itt az amerikai félidős választás: mit várhatunk? – elemzés

Az úgynevezett félidős választásokat (midterm elections) az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan az elnöki ciklus felénél rendezik november első hétfőjét követő kedden, ami jelen esetben 2022. november 8. Számos hírt, közvélemény-kutatási eredményt lehet olvasni a különböző médiumok felületein, amelyek sokszor

A legutóbbi elnökválasztást a demokrata Joe Biden nyerte az érvényesen leadott szavazatok 51,3 százalékával (81 millió szavazat) 306 elektort szerezve, az előző republikánus elnökkel, Donald Trumppal szemben, aki az érvényesen leadott szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg (74 millió szavazat), ami 232 elektor megszerzésére volt elég. Biden úgy kezdhette meg az elnöki ciklust, hogy a Kongresszus mindkét házában a demokraták voltak/vannak többségben. Annyi bizonyos, hogy a 2020. november 3-ai elnökválasztáshoz hasonlóan szoros eredményre számíthatunk mind a Szenátus, mind a Képviselőház vonatkozásában.

Az amerikai félidős választásokról

Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása, a Kongresszus két kamarából áll: a felsőház a Szenátus (100 fő), az alsóház a Képviselőház (435 fő). A 2020. november 3-ai elnökválasztás eredményeit követően, mindkét házban a demokraták vannak többségben (habár a Szenátusban minimális ez a többség). 

Mivel az Egyesült Államok esetében egy prezidenciális kormányformáról beszélhetünk, így 

Ezt jelenti a megosztott kormányzás koncepciója.

Nem csak a Kongresszus vonatkozásában rendeznek választást, hiszen megújítják az egyes tagállamok törvényhozását is, kivéve Kansast, Új-Mexikót, Dél-Karolinát, ahol csupán a tagállami alsóházakat újítják meg, és Louisianát, Mississippit, Virginiát, New Jerseyt, ahol egyáltalán nem újítják meg a törvényhozást, hiszen ez utóbbi négy tagállamban hagyományosan páratlan években kerül sor az ilyen választásra.

A tagállamok közül Nebraska állam viszont egy kamarával működik, amelyet szintén megújítanak a félidőben. Annyi kiegészítést szükséges még tenni, hogy hat terület (Washington DC., Amerikai Szamoa, Guam, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico, Vurgin-szigetek)

Amerikai Szamoa külön érdekes lehet, hiszen törvényhozását párton kívüli alapon választják meg pártokra való hivatkozás nélkül.

36 tagállamban és 3 különleges besorolású területen. A legtöbb kormányzó mandátuma négy évre szól (34 tagállamban), de New Hampshire és Vermont államok kormányzóinak mandátuma két évre szól. Jelenleg az 50 tagállami kormányzóból 28 republikánus és 22 demokrata.

Ami a Kongresszus két kamarájának megválasztását illeti, egyértelműen a félidős választások ezen része van leginkább reflektorfényben. A félidős választáson a Képviselőház mind a 435 helyéről, illetve a Szenátus 100 helyéből 35-ről döntenek.

Hagyományosan alacsony részvétel

A félidős választásokra alapvetően az jellemző, hogy sokkal alacsonyabb az állampolgári részvételi arány, mint az elnökválasztásokon. Az elmúlt 60 évben az elnökválasztásokon nagyjából a választásra jogosultak 50-60-a, míg a félidős választásokon nagyjából 40 százaléka képviseltette magát.

A legutóbbi választásokat megnézve: a 2018-as amerikai félidős választásokon a választói részvétel 49,4 százalék volt – ami az 1914-es félidős választások óta a legmagasabb részvételi arány volt félidős választáson –, a 2020-as amerikai elnökválasztáson pedig a részvétel 66,7 százalék volt.

Jogi háttér

A félidős választások jogi hátterét értelemszerűen az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Az I. cikk 2. szakasza tartalmazza, hogy a 435 alsóházi képviselő mandátuma két évre szól. Az I. cikk 3. szakasza ugyan hat évre szóló mandátumot ír elő a szenátorok számára, de a 2. szakasz három részre osztja a Szenátust, így a szenátori helyek 1/3-a két évente megválasztható. Ez utóbbi miatt nem választják meg a teljes szenátust a félidős választásokon.

Megosztott kormányzás sem elképzelhetetlen félidő után

A félidős választások sok esetben leegyszerűsödnek az éppen regnáló elnök teljesítményéről szóló véleménnyilvánításra, és többször volt példa arra, hogy nem az épp regnáló pártja aratott győzelmet legalább az egyik házban. Mióta közvetlenek, illetve nyilvánosak a félidős választások az Egyesült Államokban csupán hét esetben fordult elő, hogy az elnök pártja szerzett többséget a Képviselőházban vagy a Szenátusban (W. Wilson, Franklin D. Roosevelt, John F. Kennedy, Richard Nixon, Bill Clinton, George W. Bush, Donald Trump), és ebből csak kétszer fordult elő, hogy az elnök pártja mindkét házban többséget szerzett (Franklin D. Roosevelt 1934, George W. Bush 2002).

A várakozások november 8-a elé

Mivel az Amerikai Egyesült Államok esetében egy föderális rendszerről beszélünk, így sok esetben a tagállami kormányzat nagyobb hatással van az állampolgárok életére, mint a központi kormányzat. 

A földrajzi megoszlás is nagyjából leköveti egyébként a szövetségi arányokat: hagyományosan a keleti és nyugati parti államokban demokrata, a Sziklás-hegység környéki, a déli, illetve a középnyugati államokban republikánus vezetésűek zömében a tagállamok. Szenátorok esetében november 8-án 

A legtöbb előrejelzés szerint a republikánusok országos támogatottsága magasabb, mint a demokratáké, amiből logikus lehet a következtetés, hogy

Képviselőház – kevés kérdőjel

A Képviselőházba az egyes tagállamok lakosságarányosan választanak képviselőket, amellyel biztosítják a népességarányos képviseletet, valamint a tagállamok egyenrangúságának elvét.

Ha szemügyre vesszük a korábbi választásokat, akkor főszabályként lefektethető – de lehetnek kivételek –, hogy amennyiben valamelyik párt legalább 5 százalékos előnyre tesz szert, akkor nagy esélye van a képviselőházi többségre.

Jelenleg jó esélyük van a republikánusoknak a képviselőházi többségre, amit burkoltan megerősítettek vezető demokrata politikusok is egy határozott többséget prognosztizálva, ahhoz képest, hogy pár hónappal ezelőtt egy demokrata áttörésről beszéltek. 

A házelnöknek szerepe van a Képviselőház napirendjének meghatározásában, így ez ezért lenne fontos pozíció.
A republikánus előválasztásokon kiemelkedően szerepeltek a Trump által támogatott jelöltek, így egy alsóházi többséggel több, mint valószínű, hogy a republikánusok radikálisabb oldala törne előre, a mérsékeltebbek kárára. De a másik oldalon is megállapítható a radikálisabbak előretörése: a Demokrata pártnál már jóideje megfigyelhető egy erőteljes balratolódás,

mint Cori Bush, Ilhan Omar, Rashida Tlaib, Ayanna Presley vagy éppen Alexandra Ocasio-Cortez, aki egyébként már korábban is éles vitákat vívtak az idősebb generációval, mint például Nancy Pelosi. Jelenleg Pelosi a házelnök,

Bármely politikai oldal is kerüljön többsége az borítékolható, hogy 

Szenátus – a fő kérdés

A 100 tagú Szenátusba minden tagállam két képviselőt választhat, de a félidős választások esetében a felsőház 1/3-ába választanak szenátorokat. A két ház közül a Szenátusban ígérkezik szorosnak a verseny, mivel az egyéni karakter itt hangsúlyosabban jelenik meg. Ezen a területen a republikánusok lépéshátrányban vannak a demokratákkal szemben. 

Ilyen államnak vehetjük Pennsylvaniát, Georgiát, Nevadát vagy éppen Arizonát, de a republikánus jelöltek több csatatér államban hátrányban vannak az előzetes mérések többsége szerint.

A 10 „csatatér” állam

A The Economist szenátusi közvélemény-kutatására is érdemes egy pillantást vetni, amely szerint a tíz csatatér államból nyolcban a republikánusok szereztek előnyt. Ez a tíz csatatér állam Colorado, New Hampshire, Pennsylvania, Arizona, Georgia, Ohio, Észak-Karolina, Nevada, Wisconsin és Florida. 

A republikánus szenátorjelötek előretörése eszerint különösen szembetűnő Nevadában és Pennsylvaniában. Nevadában Catherine Cortez Masto hivatalban lévő demokrata szenátor küzd meg Adam Laxalt republikánus szenátorjelölttel. Pennsylvaniában a demokrata kormányzó John Fetterman mérkőzik Mehmet Ozzal, korábbi orvossal és műsorvezetővel. A felmérés szerint Wisconsinba is jelentősen visszaestek a demokraták, nagyjából 5 százalékkal.

A közvélemény-kutatás azt mutatja a republikánusokkal összevetve, hogy Nevadában, Észak-Karolinában, Wisconsinban és Ohióban egy százalékpont a különbség a két tábor között, viszont 4 százalékpontos a demokrata vezetés Georgiában, Pennsylvaniában és Arizonában. Továbbra is le szeretném szögezni, hogy ezek csupán közvélemény-kutatások, a tényleges választásokig még rengeteg idő van,könnyen előfordulhat, hogy a republikánusok fordítanak és szenátusi többséget is szereznek, de ennek ellenkezője sem kizárható. 

Az országos lefedettség republikánus előnyt jelez

Habár nem a pártok országos támogatottsága befolyásol döntően a félidős választások alkalmával, azért érdemes vetni rájuk egy pillantást. Társadalmi csoportokra lebontva továbbra is a fehér népesség körében a legnépszerűbbek a republikánusok, de a kisebbségek (feketék, latinók) körében az elmúlt évekhez képest növelni tudták a támogatottságukat. A demokraták esetében ebből fakadóan csökkent a kisebbségek támogatása, a fehér korcsoportban pedig csupán szinten tudták tartani a támogatottságukat.

Nemekre, illetve korcsoportokra lebontva a két tábornál nem figyelhető meg lényegi változás. A férfiak körében továbbra is a republikánusoknál az előny, a 40 év alattiaknál a demokraták tarolnak, az idősebbeknél a republikánusok.

Ebben a vonatkozásban érdekes lehet a Rasmussen Reports felmérése. Az október 9-13. közti állapot szerint a republikánusok hét százalékponttal vezetnek a demokraták előtt – legalábbis a 2500 fő megkérdezésén alapuló, országos, telefonos, online felmérés azt állítja, hogy

Korcsoportokra és etnikai hovatartozásra lebontva szemlélteti az eredményeket az alábbi ábra.

Forrás: Rasmussen Reports

A frontvonalak mintha megszilárdultak volna: továbbra is a 40 év felettiek körében a legnépszerűbbek a republikánusok, a 40 év alattiak körében pedig a demokraták. Elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel szavaz valaki a demokratákra, és minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy a republikánusokra adja a voksát. 

Etnikai hovatartozás szempontjából is felállítható hasonló analógia. A demokraták sokkal inkább támaszkodhatnak fekete szavazóbázisra, viszont az egyéb kisebbségek (pl. latinók) és a fehérek körében egyértelműen a republikánusok tarolnak. A republikánusok összesített előnye lényegében abból származik, hogy

főleg a gazdasági fókuszú témákkal, és az egyik nagy párthoz sem kötődők közül is többen inkább a republikánus jelölteket támogatnák a választáson.

Biden eddigi teljesítményével a többség elégedetlen, főleg a gazdaság terén

A félidős választásokon Biden eddigi elnöki teljesítményét is értékelik a választók. Az elnök eddigi teljesítményével az amerikaiak döntő többsége nem elégedett, amit mutat, hogy a támogatottsági indexe 40-45 százalék környékén ingadozik a legtöbb felmérés szerint, habár még ez is magasnak számít a korábbi 36 százalékhoz képest. 

Ilyen mutatók mellett 

hiszen a korábbi választásokra alapozva elmondható, hogy nagyjából 50 százalékos támogatás szükséges a többség megtartásához.

Az elnök támogatottságának 40-45 százalék környékére való emelkedésében nagy szerepe van annak a kommunikációs stratégiának, amely igyekszik Donald Trump személye, illetve botrányai köré építeni a választást, holott nem erről kellene szólnia. 

A fő kérdés, hogy mennyire elkötelezettek Trump mögött a republikánus párt támogatói. Biden teljesítményének értékelését mutatja az alábbi ábra.

Forrás: a CNBC kutatása

Nem elképzelhetetlen, hogy a Kongresszust átveszik a republikánusok

Érdekes a FiveThirtyEight modellezését szemügyre venni, amely különböző modelleket, forgatókönyveket futtatott le, illetve szimulált. A modellezés eredményei azt mutatják, hogy a demokraták gyakrabban nyerik meg a Szenátust (100 esetből 59-szer), a republikánusok pedig a Képviselőházat (100 esetből 79-szer).

A Szenátus megnyerésére most is jó esélye van a demokratáknak, de a republikánusok Nevadában és Georgiában is szorossá tudják tenni a versenyt – habár még nem tudni, hogy Herschel Walker botrányai Georgiában milyen hatással lesznek. 

De a demokraták elég magabiztosnak tűnnek Arizonában és Pennsylvaniában is, igaz ez utóbbi államban John Fetterman egészségi állapota valamennyire közbeszólt. A republikánusok eredetileg nagy eséllyel indultak a képviselőházi többség megszerzéséért, de a Legfelsőbb Bíróság döntése az abortuszkérdésben csökkentette az esélyeket, ám még így is ők a fő esélyesek.

A Képviselőházi többség valószínűleg három tagállamban fog eldőlni: Észak-Karolinában, Coloradóban és Iowaban. A modellezés a legnagyobb esélyt ugyanakkor arra látja összességben,

Ha Biden elveszítené mindkét kamarát, akkor a 2024-es elnökválasztásokig egy republikánusok vezette Kongresszussal kellene együtt kormányoznia, ami kérdéseket vet fel, ugyanakkor a két nagy tömb csupán kér kérdésben ért egyet: a Kína elleni fellépésben, illetve Ukrajna támogatásában.

A kampány fő témái: abortusz, gazdaság, háború

A félidős választásokon hagyományosan a gazdasági kérdések, a megélhetési költségek szolgáltatnak fő témát. Gazdasági vonatkozásban a demokrata teljesítmény nem túl jó: 8 százalék környékén az infláció, az üzemanyag gallononkénti ára 5 dollár körüli nem beszélve az élelmiszerárak emelkedéséről. A gazdasági kérdéseken túl különös aktualitást élveznek a mostani kampányban az értékválasztást igénylő kérdések.

A republikánusok támogatottságának a Legfelsőbb Bíróság abortuszról való döntése nem feltétlen tett jót, és a legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a döntés lényegében a demokrata párti szavazókat tudta mozgósítani. A másik oldalon viszont ottvannak azok a témák, amelyek a republikánus tábort aktivizálták, mint maga

Ebben a tekintetben érdekes lehet az amerikai CNBC gazdasági hírportál közvélemény-kutatása, amelyben 

A felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka elégedett Joe Biden eddigi teljesítményével. Ez egy jelentős javulás a júliusban mért 36 százalékos számhoz viszonyítva. De a gyenge gazdasági teljesítmény itt is visszaigazolódik, hiszen ugyanitt a megkérdezettek csupán 40 százaléka elégedett a demokrata elnök munkájával. Itt érdemes behozni a FiveThirtyEight felmérését is, amelyben aggregáltan a megkérdezettek 42,3 százaléka elégedett Joe Biden eddigi teljesítményével, míg 53,2 százalék elégedetlen. Érdekes, hogy ezzel pont egy szinten van Trump teljesítményével.

A CNBC felmérésére visszatérve a megkérdezettek a gazdasági kérdésekben sokkal inkább a republikánusokat tartják életképesebbnek. Ezt szemlélteti az alábbi ábra.

Forrás: a CNBC kutatása

Ezek az eredmények azért is biztatóak a republikánusoknak, mert a gazdasági kérdések különös aktualitást élveznek. Jól látszik az ábrán, hogy az infláció kezelését sokkal inkább bíznák a republikánusokra, mint a demokratákra: a különbség 15 százalék. De 

miközben a szociális kérdésekben inkább a demokratákat tekintik életképesebbnek.

Igaz, hogy a gazdasági mutatók nem demokrata előnyt jeleznek, de a demokraták korábban sem gazdasági kérdéseknek köszönhették a támogatottságukat, sokkal inkább a külpolitikai döntéseinek, illetve a szociális érzékenységének. Jelenleg is például

Ezért csupán a gazdasági oldalból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, habár különös aktualitása van.

Igaz, az előrejelzéseket, felméréseket nem szabad készpénznek venni, hiszen

így ezeket a helyükön kell kezelni. Több mint két hét van még november 8-ig, addig még sok minden történhet. Ugyanakkor nem lenne meglepő a jelenlegi tendenciák alapján, hogy a republikánusok meg tudnák szerezni legalább az egyik házban a többséget.

MTI/ EPA/ Jose Juarez