OPEC+: Moszkva bécsi győzelme

Az OPEC+ szervezet múlt heti döntése az olajtermelés csökkentéséről az Egyesült Államok heves ellenállása mellett tovább rontotta az amúgy is feszült kapcsolatokat a Fehér Ház és Szaúd-Arábia királyi családja között, amely egykor Washington egyik leghűségesebb közel-keleti szövetségese volt - számolt be a Reuters megkeresve mintegy tucatnyi washingtoni és öböl menti kormányzati tisztviselőt és szakértőt.

A forrásaik szerint

Biden abban reménykedik, hogy a félidős választások előtt az amerikai benzinárak nem emelkednek ismét, hiszen a demokrata párt azért küzd, hogy megőrizze az amerikai kongresszus feletti ellenőrzést. Washington emellett Oroszország energiabevételeit is korlátozni szeretné.

Az amerikai kormányzat hetekig lobbizott az OPEC+-nál, de nem sikerült megakadályozniuk a kibocsátás csökkentését.

Nem nyerő érvek

Az amerikaiak  a „mi kontra Oroszország” érveléssel próbálták választás elé állítani a szaúdi tisztviselőket, de érvelésük kudarcot vallott. A szaúdiak úgy reagáltak, hogy ha az Egyesült Államok több olajat akar a piacokon, akkor kezdjen el többet termelni a sajátjából. Az Egyesült Államok egyébként a világ első számú olajtermelője és egyben legnagyobb fogyasztója is.

A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz herceg szerdán úgy nyilatkozott, hogy „mindenekelőtt a Szaúd-Arábiai Királyság érdekeit tartjuk szem előtt, majd a bennünk bízó országok érdekeit, amelyek az OPEC és az OPEC+ szövetség tagjai”. Hozzátette azt is, hogy majd az OPEC mérlegeli érdekeit „a világ érdekeivel, mert szeretnék támogatni a világgazdaság növekedését, és a legjobb módon biztosítani az energiaellátást”.

Abdulaziz bin Szalmán herceg az OPEC-csökkentés után a Bloomberg TV-nek már azt mondta, hogy az orosz olajra vonatkozó árkorlátozás amerikai szorgalmazása bizonytalanságot okoz, megjegyezve, hogy „nincsenek részletek, és nem világos", miképp fogják azt végrehajtani. A szaúdiak tehát úgy tekintenek erre, mint „egy nem piaci árszabályozási mechanizmusra, amelyet a fogyasztók kartellje használhat a termelők ellen”.

Csütörtökön Biden csalódásnak nevezte a szaúdi döntést, hozzátéve, hogy Washington további lépéseket tehet az olajpiacon. (Például Biden márciusban 180 millió hordó olajat szabadított fel a stratégiai készletekből, ami lefelé nyomta az olajárakat.)

Az okok keresése

A Fehér Ház sajtótitkára már úgy nyilatkozott: „egyértelmű, az OPEC+ Oroszországhoz igazodik”. Azt nem kívánta részletezni, hogy a termeléscsökkentés miképp befolyásolja majd az amerikai-szaúdi kapcsolatokat. Az amerikai kongresszusban Biden demokratái az amerikai csapatok kivonását követelték Szaúd-Arábiából, és a fegyverek visszavételéről beszéltek.

A Twitteren Chris Murphy demokrata szenátor így írt:

„Azt hittem, az Öböl-államoknak való fegyvereladás lényege az volt, hogy eltekintünk az emberi jogok megsértése, az értelmetlen jemeni háború, a líbiai, szudáni stb. amerikai érdekek elleni munkálkodásuk felett azért, hogy amikor nemzetközi válság jön, az Öböl-államok Amerikát válasszák Oroszország vagy Kína helyett”.

Az amerikai bírálatokról megkérdezték Adel Al-Dzsubeir szaúdi külügyi államtitkárt, aki a Fox Newsnak pénteken adott nyilatkozatában azt mondta: „Szaúd-Arábia nem politizál az olajjal vagy az olajjal kapcsolatos döntésekkel".

Persze ez csak az egyik magyarázat az OPEC+ múlt heti döntésére. Figyelembe kell venni azt is, hogy hiába volt az USA szándéka megállapodást kötni Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emirátusokkal, hogy amerikai fegyverekért cserébe növelik kitermelésüket az olajárak alacsonyan tartása érdekében,

Szaúd-Arábia ezért úgy kommunikálja a csökkentést, hogy kompromisszumot akart kötni, közelíteni a kvótákat a valósághoz, és az egymillió hordós csökkentés nem változtatna a valós termelésen. Azt tervezték, hogy elmondják Washingtonnak, ez adminisztratív lépés, amely nem lesz jelentős hatással a piacra. 

A Reuters idézte Ben Cahillt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársát, aki szerint a szaúdiak azt remélik, hogy a termeléscsökkentés révén az OPEC+ ellenőrzést gyakorolhat az olajárak felett, és elegendő olajbevételt biztosíthat ahhoz, hogy megvédje országukat a recessziótól. A szaúdiak tisztában vannak azzal, hogy a csökkentés irritálni fogja Washingtont, de irányítani szeretnék a piacot.

Az olajárak folyamatosan csökkentek, és az arab partnereknek kötelezettségeik vannak lakosságukkal szemben. A költségvetéseik megkövetelik hordónként legalább a 80 dolláros árat.

Oroszok is a tárgyalóasztalnál

A tárgyalásnak az ad némi pikáns felhangot, hogy a tárgyaláson megjelent Alekszandr Novak orosz képviselő is. Őt speciel kifelejtették a Nyugat szankciós listájáról, így eljuthatott a kartell bécsi személyes találkozójára. És az arab országokkal összehasonlítva, Oroszországnak teljesen más a céljai vannak, gazdasági háborút vív a Nyugattal.

Az orosz termelés kezd csökkenni, az európai vevők nem könnyen pótolhatóak, Kína és India engedményeket kér, a Nyugat pedig az orosz olaj árplafonjáról tárgyal. Így az a javaslat is megjelent az asztalon, hogy ne csak egy, hanem kétmillió hordóval csökkenjenek a kvóták.

Washingtonban megszólalt a riadó, és fokozódott a Bécsre nehezedő diplomáciai nyomás. Az amerikai képviselők megpróbálták befolyásolni a kartell egyes tagjait, hogy vétózzák meg a kvóták erőteljes csökkentését. Arra figyelmeztettek, hogy a magas olajárak a kereslet visszaesését okozzák, ami sújtja a kartellt. Ez nem segített rajtuk, a javaslat átment.

Az olaj hordónkénti ára szeptemberben elérte a 83 dolláros szintet, mostanra pedig 93 dollárra emelkedett, ami még mindig harmadával alacsonyabb, mint a március eleji pánik csúcspontjában volt.

Ez nem változtat azon a tényen, hogy az OPEC lépései ellentétesek azzal, amit Washington várt. Amerikának nem maradt más, minthogy rövidlátónak nevezze a lépéseket, és bejelentse, hogy tanulmányozni fogja a döntést.

Talán az sem véletlen, hogy 2020 márciusa óta a kartell most találkozott először személyesen. Több tag panaszkodott, hogy az online találkozók nem az igaziak. Mindenki mindent lát, nincs helye a kétoldalú találkozóknak és a háttér-megállapodásoknak. Márpedig az üzletet személyesen kell intézni.

Valószínűleg az soha nem fog kiderülni, hogy ki is javasolta a kvóták erőteljesebb csökkentését. Annyi biztos: kezdetben nem volt terítéken, és az sem volt biztos, hogy A. Novak részt vesz-e a tárgyalásokon. Az arab termelőknek elegendő lett volna a hordónként 80 dolláros ár is, Oroszországnak azonban - érthető okokból - magasabb árakra van szüksége. Moszkva már korábban is művészi szintre emelte kapcsolatát a kartellel, miközben Rijáddal színvonalon felüli kapcsolatai vannak.

A helyzet nem egyszerű, mert

Az amerikai üzemanyagárak emelkedése pedig az utolsó dolog, amire Washingtonnak szüksége van. Küzdeni kell az inflációval, senki sem szeretné annak gyorsulását, miközben a jövő hónapban képviselőket és szenátorokat választanak.

Moszkva győzelme

Szaúd-Arábia érvelhet azzal, hogy az alacsonyabb kvóták nagyrészt csak elmozdulást jelentenek a valóság felé, és Moszkva - a kartell külső tagjaként -sem tudja jelenleg teljesíteni a kvótáját, azaz kevesebbet termel. Kijelentheti azt is, hogy a lépésének nem volt politikai háttere, az olaj ára pedig csak hat százalékkal nőtt az év eleje óta, ami nem hasonlítható össze az áram, a gáz vagy a szén árának növekedésével. Ahogy Abdulazzin bin Szalmán herceg mondja: „Inkább szükségtelenül korán cselekedjünk, mintsem később azt sajnáljuk, hogy későn reagáltunk az olajárak csökkenésére”.

amely hamarosan embargóval és esetleges olajár-plafonnal néz szembe. Az alternatív beszállítók termelésének korlátozása csökkenti a Nyugat képességét az olaj pótlására, Moszkvát viszont ez nem érinti, mert termelése amúgy is alacsony, a kvóták miatt pedig nem kell azt tovább csökkentenie.

Maguk az OPEC-küldöttek is megerősítették, hogy a piacon nincs olajfelesleg. Korábban ez volt a fő oka a kvóta csökkentésének. De az alacsonyabb kvóta kevesebb olajat és magasabb árat jelent. Ezzel együtt emelkedni fog a benzin vagy a diesel ára is. A benzin ára Európában az elmúlt 12 hétben csökkent, október elején azonban enyhén emelkedni kezdett. A trend tehát itt is megfordul.