Szokatlanul mozgalmas volt az OPEC-kartell rendes bécsi találkozója. Ez üzleti ügy, ne vegyétek személyesnek - üzente az OPEC-kartell a felháborodott Nyugatnak, amely az olcsóbb üzemanyagban reménykedett. A közel-keleti olajtermelők szövetsége a világ kitermelésének csaknem felét ellenőrzi. Az elhanyagolt infrastruktúra miatt egyre több tag nem tudta teljesíteni a termelési kvótáját.
Az OPEC+ szervezet múlt heti döntése az olajtermelés csökkentéséről az Egyesült Államok heves ellenállása mellett tovább rontotta az amúgy is feszült kapcsolatokat a Fehér Ház és Szaúd-Arábia királyi családja között, amely egykor Washington egyik leghűségesebb közel-keleti szövetségese volt - számolt be a Reuters megkeresve mintegy tucatnyi washingtoni és öböl menti kormányzati tisztviselőt és szakértőt.
A forrásaik szerint
a Fehér Ház keményen nyomult, hogy megakadályozza az OPEC-kibocsátás csökkentését.
Biden abban reménykedik, hogy a félidős választások előtt az amerikai benzinárak nem emelkednek ismét, hiszen a demokrata párt azért küzd, hogy megőrizze az amerikai kongresszus feletti ellenőrzést. Washington emellett Oroszország energiabevételeit is korlátozni szeretné.
Az amerikai kormányzat hetekig lobbizott az OPEC+-nál, de nem sikerült megakadályozniuk a kibocsátás csökkentését.
Az amerikaiak a „mi kontra Oroszország” érveléssel próbálták választás elé állítani a szaúdi tisztviselőket, de érvelésük kudarcot vallott. A szaúdiak úgy reagáltak, hogy ha az Egyesült Államok több olajat akar a piacokon, akkor kezdjen el többet termelni a sajátjából. Az Egyesült Államok egyébként a világ első számú olajtermelője és egyben legnagyobb fogyasztója is.
A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz herceg szerdán úgy nyilatkozott, hogy „mindenekelőtt a Szaúd-Arábiai Királyság érdekeit tartjuk szem előtt, majd a bennünk bízó országok érdekeit, amelyek az OPEC és az OPEC+ szövetség tagjai”. Hozzátette azt is, hogy majd az OPEC mérlegeli érdekeit „a világ érdekeivel, mert szeretnék támogatni a világgazdaság növekedését, és a legjobb módon biztosítani az energiaellátást”.
Az erős szavak mögött viszont az áll, hogy a szaúdi tisztviselőket felháborította az iráni atomalku washingtoni kezelése, és a szaúdi vezetésű koalíció jemeni offenzív katonai műveleteihez nyújtott támogatás visszavonása, csakúgy mint az Oroszországgal szembeni fellépések az ukrajnai inváziót követően.
Abdulaziz bin Szalmán herceg az OPEC-csökkentés után a Bloomberg TV-nek már azt mondta, hogy az orosz olajra vonatkozó árkorlátozás amerikai szorgalmazása bizonytalanságot okoz, megjegyezve, hogy „nincsenek részletek, és nem világos", miképp fogják azt végrehajtani. A szaúdiak tehát úgy tekintenek erre, mint „egy nem piaci árszabályozási mechanizmusra, amelyet a fogyasztók kartellje használhat a termelők ellen”.
Csütörtökön Biden csalódásnak nevezte a szaúdi döntést, hozzátéve, hogy Washington további lépéseket tehet az olajpiacon. (Például Biden márciusban 180 millió hordó olajat szabadított fel a stratégiai készletekből, ami lefelé nyomta az olajárakat.)
Az okok keresése
A Fehér Ház sajtótitkára már úgy nyilatkozott: „egyértelmű, az OPEC+ Oroszországhoz igazodik”. Azt nem kívánta részletezni, hogy a termeléscsökkentés miképp befolyásolja majd az amerikai-szaúdi kapcsolatokat. Az amerikai kongresszusban Biden demokratái az amerikai csapatok kivonását követelték Szaúd-Arábiából, és a fegyverek visszavételéről beszéltek.
A Twitteren Chris Murphy demokrata szenátor így írt:
„Azt hittem, az Öböl-államoknak való fegyvereladás lényege az volt, hogy eltekintünk az emberi jogok megsértése, az értelmetlen jemeni háború, a líbiai, szudáni stb. amerikai érdekek elleni munkálkodásuk felett azért, hogy amikor nemzetközi válság jön, az Öböl-államok Amerikát válasszák Oroszország vagy Kína helyett”.
Az amerikai bírálatokról megkérdezték Adel Al-Dzsubeir szaúdi külügyi államtitkárt, aki a Fox Newsnak pénteken adott nyilatkozatában azt mondta: „Szaúd-Arábia nem politizál az olajjal vagy az olajjal kapcsolatos döntésekkel".
Majd tisztelettel hozzátette: „az Egyesült Államokban azért vannak magas árak, mert több mint 20 éve hiány van a finomítókból”.
A konfliktusban kétségtelenül szerepet játszik a Hasogdzsi ügy is, amit Biden még a megválasztása előtt keményen bírált. Mohammed bin Szalmán herceg, Szalmán király fia, aki nemrég lett miniszterelnök, tagadta a gyilkosság megrendelését, de elismerte, hogy az „ő felügyelete alatt” történt. A miniszterelnökké válása után az ügyvédei azzal érveltek egy amerikai bíróságon, hogy ez mentességet biztosít számára a Hasogdzsi halálával kapcsolatos felelősségre vonás alól.
Persze ez csak az egyik magyarázat az OPEC+ múlt heti döntésére. Figyelembe kell venni azt is, hogy hiába volt az USA szándéka megállapodást kötni Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emirátusokkal, hogy amerikai fegyverekért cserébe növelik kitermelésüket az olajárak alacsonyan tartása érdekében,
amikor az egész kartell egymillió hordó olajjal kevesebbet termelt, mint amennyit a kialkudott kvóták lehetővé tettek volna.
Szaúd-Arábia ezért úgy kommunikálja a csökkentést, hogy kompromisszumot akart kötni, közelíteni a kvótákat a valósághoz, és az egymillió hordós csökkentés nem változtatna a valós termelésen. Azt tervezték, hogy elmondják Washingtonnak, ez adminisztratív lépés, amely nem lesz jelentős hatással a piacra.
A Reuters idézte Ben Cahillt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársát, aki szerint a szaúdiak azt remélik, hogy a termeléscsökkentés révén az OPEC+ ellenőrzést gyakorolhat az olajárak felett, és elegendő olajbevételt biztosíthat ahhoz, hogy megvédje országukat a recessziótól. A szaúdiak tisztában vannak azzal, hogy a csökkentés irritálni fogja Washingtont, de irányítani szeretnék a piacot.
Az olajárak folyamatosan csökkentek, és az arab partnereknek kötelezettségeik vannak lakosságukkal szemben. A költségvetéseik megkövetelik hordónként legalább a 80 dolláros árat.
A tárgyalásnak az ad némi pikáns felhangot, hogy a tárgyaláson megjelent Alekszandr Novak orosz képviselő is. Őt speciel kifelejtették a Nyugat szankciós listájáról, így eljuthatott a kartell bécsi személyes találkozójára. És az arab országokkal összehasonlítva, Oroszországnak teljesen más a céljai vannak, gazdasági háborút vív a Nyugattal.
Novak egyértelmű megbízatással érkezett Moszkvából, visszatornázni az olaj árát három számjegyes szintre.
Az orosz termelés kezd csökkenni, az európai vevők nem könnyen pótolhatóak, Kína és India engedményeket kér, a Nyugat pedig az orosz olaj árplafonjáról tárgyal. Így az a javaslat is megjelent az asztalon, hogy ne csak egy, hanem kétmillió hordóval csökkenjenek a kvóták.
Washingtonban megszólalt a riadó, és fokozódott a Bécsre nehezedő diplomáciai nyomás. Az amerikai képviselők megpróbálták befolyásolni a kartell egyes tagjait, hogy vétózzák meg a kvóták erőteljes csökkentését. Arra figyelmeztettek, hogy a magas olajárak a kereslet visszaesését okozzák, ami sújtja a kartellt. Ez nem segített rajtuk, a javaslat átment.
Az olaj hordónkénti ára szeptemberben elérte a 83 dolláros szintet, mostanra pedig 93 dollárra emelkedett, ami még mindig harmadával alacsonyabb, mint a március eleji pánik csúcspontjában volt.
Az üzletet személyesen kell intézni
Ez nem változtat azon a tényen, hogy az OPEC lépései ellentétesek azzal, amit Washington várt. Amerikának nem maradt más, minthogy rövidlátónak nevezze a lépéseket, és bejelentse, hogy tanulmányozni fogja a döntést.
Talán az sem véletlen, hogy 2020 márciusa óta a kartell most találkozott először személyesen. Több tag panaszkodott, hogy az online találkozók nem az igaziak. Mindenki mindent lát, nincs helye a kétoldalú találkozóknak és a háttér-megállapodásoknak. Márpedig az üzletet személyesen kell intézni.
Valószínűleg az soha nem fog kiderülni, hogy ki is javasolta a kvóták erőteljesebb csökkentését. Annyi biztos: kezdetben nem volt terítéken, és az sem volt biztos, hogy A. Novak részt vesz-e a tárgyalásokon. Az arab termelőknek elegendő lett volna a hordónként 80 dolláros ár is, Oroszországnak azonban - érthető okokból - magasabb árakra van szüksége. Moszkva már korábban is művészi szintre emelte kapcsolatát a kartellel, miközben Rijáddal színvonalon felüli kapcsolatai vannak.
A helyzet nem egyszerű, mert
a piacot uralják a gazdasági lassulástól való félelmek, de a piaci olajhiány felülkerekedhet ezen, ha az USA is csökkenti az olajkitermelést.
Az amerikai üzemanyagárak emelkedése pedig az utolsó dolog, amire Washingtonnak szüksége van. Küzdeni kell az inflációval, senki sem szeretné annak gyorsulását, miközben a jövő hónapban képviselőket és szenátorokat választanak.
Szaúd-Arábia érvelhet azzal, hogy az alacsonyabb kvóták nagyrészt csak elmozdulást jelentenek a valóság felé, és Moszkva - a kartell külső tagjaként -sem tudja jelenleg teljesíteni a kvótáját, azaz kevesebbet termel. Kijelentheti azt is, hogy a lépésének nem volt politikai háttere, az olaj ára pedig csak hat százalékkal nőtt az év eleje óta, ami nem hasonlítható össze az áram, a gáz vagy a szén árának növekedésével. Ahogy Abdulazzin bin Szalmán herceg mondja: „Inkább szükségtelenül korán cselekedjünk, mintsem később azt sajnáljuk, hogy későn reagáltunk az olajárak csökkenésére”.
Az OPEC lépése azonban komoly győzelmet jelent Moszkva számára,
amely hamarosan embargóval és esetleges olajár-plafonnal néz szembe. Az alternatív beszállítók termelésének korlátozása csökkenti a Nyugat képességét az olaj pótlására, Moszkvát viszont ez nem érinti, mert termelése amúgy is alacsony, a kvóták miatt pedig nem kell azt tovább csökkentenie.
Maguk az OPEC-küldöttek is megerősítették, hogy a piacon nincs olajfelesleg. Korábban ez volt a fő oka a kvóta csökkentésének. De az alacsonyabb kvóta kevesebb olajat és magasabb árat jelent. Ezzel együtt emelkedni fog a benzin vagy a diesel ára is. A benzin ára Európában az elmúlt 12 hétben csökkent, október elején azonban enyhén emelkedni kezdett. A trend tehát itt is megfordul.
A Nyugat most csatát vesztett Bécsben, de a gazdasági háború tovább folytatódik.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
