A brit klímaügyi miniszter szerint az Egyesült Királyság nem fogja sürgetni a lakosságát, az állampolgárok nem kötelezhetőek arra, hogy energiát spóroljanak, és áramkimaradásra sem kell számítani. Nagy-Britannia tehát e téren is más irányvonalat követ, mint az uniós országok, pedig például gázból négy-öt napra elegendő tárolókapacitásuk van csak.
Sok európai országgal ellentétben a brit kormány nem kéri az embereket, hogy takarékoskodjanak az energiával. „Nem a mi dolgunk megmondani az embereknek, hogyan éljenek” – mondta Graham Stuart klímaügyi miniszter a Times Radiónak. „A legutolsó dolog, amit tenni akarunk, hogy azt mondjuk valakinek:nemzeti érdekből kapcsolja ki a készülékeket, hiszen ez nincs hatással az energiabiztonságra. Az sem valószínű, hogy áramkimaradás lesz” – mondta.
A hálózatüzemeltető viszont korábban figyelmeztetett, hogy ezen a télen körülbelül háromórás áramkimaradásokra is számíthatnak a háztartások és a vállalkozások.
A Nagy-Britannia által alkalmazott megközelítés ellentétes az Európai Unió álláspontjával, ahol az országok megállapodtak abban, hogy önkéntesen 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást; a tisztviselők arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, a közintézményeket pedig, hogy csavarják le a fűtést, közvilágítást.
A Reuters a hír kapcsán felidézi a brit hálózatüzemeltető National Grid figyelmeztetését a lehetséges áramkimaradásokről. A legpesszimistább forgatókönyv szerint ez akkor következne be, ha Nagy-Britannia nem tudna villamos energiát importálni Európából, és mellé nehezen tudna elegendő gázt importálni.
A klímaügyi miniszter szerint, még ha be is igazolódna egy ilyen forgatókönyv, akkor fordulópontra érkeznének, ahol nem jelentene valódi különbséget az ellátás biztonsága szempontjából az, hogy valaki egy héttel vagy akár egy nappal a tetőzés előtt csökkentette az energiafogyasztását. A miniszter inkább azt hangsúlyozta, hogy „minden kulcsfontosságú forgatókönyv szerint rendben leszünk".
Arra a kérdésre, hogy a briteknek kevesebb energiát kellene-e fogyasztaniuk, Stuart azt mondta: „Nem ezt az üzenetet küldjük".
Persze azért Nagy-Britannia is tesz lépéseket energiabiztonságának megerősítésére: a múlt hónapban feloldotta a palagáz kitermelésének tilalmát Angliában, pénteken pedig új olaj- és gázkutatási engedélyezési fordulót indított.
Sok európai országgal ellentétben
Nagy-Britanniában, ahol az otthonok mintegy 80 százalékát gázzal fűtik, ma már nincsen nagyméretű gáztároló, miután a Centrica 2017-ben bezárta a Rough-i létesítményt.
A bezárás miatt a szigetországnak a téli gázigénynek megfelelő korábbi 15 napról körülbelül négy-öt napra való tárolókapacitása maradt, ami ellátási zavarok esetén komoly gondot okozhat.
Bár a kormány és a Centrica azóta tett lépéseket a létesítmény újranyitása érdekében, de a kapacitás újjáépítése időbe telik, és a brit hálózatüzemeltető az idei télre vonatkozó modellezésében nem feltételezte, hogy a Rough-i telephelyről érkezne ellátás.
A miniszter – vélhetően inkább a lakosság megnyugtatásáról szóló – üzenetétől függetlenül természetesen a britek is megérzik az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek árának emelkedésével az ukrajnai háború következményeit. Így van logika a klímaügyi miniszter kijelentésében, nem kérnek spórolást, hiszen azt a hatást úgyis elérik majd a magas energiaárak.
A kormány amúgy is elindított egy segélycsomagot azoknak az embereknek, akik a jelentősen megemelkedett villanyszámlák kifizetésével küzdenek. Csütörtökön a kormány közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal és a szabályozó hatósággal, az Ofgemmel együttműködve egy önkéntes szolgáltatáson dolgozik, amely jutalmazza azokat a felhasználókat, akik csúcsidőben csökkentik az áramfogyasztásukat.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, a cégcsoport székházában adott interjút Lentulai Krisztiánnak. Kommentálta az elmúlt napok eseményeit és részletezte az eddigi támadások hatásait. Kifejtette azt is, milyen következményekkel járna a Barátság kőolajvezeték teljes leállása.
Egyértelmű üzenetet kapott az ukrán külügyminiszter.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
„Szerintünk a jövőben érdemes lenne elkerülni ezeket a felesleges köröket” – jegyezte meg Orbán Balázs.
A 444 cikke tökéletes példa arra, hogy miért probléma, ha egy médiumot külföldről finanszíroznak: mert a megrendelő nemcsak pénzt ad, hanem utasítást is hozzá.
„Az Európai Bizottság a napokban frontális támadást indított a magyar rezsicsökkentéssel szemben” – mutatott rá a külügyminiszter.
Nem mindennapi jelenetek.
