Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte, hogy Kínában csak nagyon lassan és folyamatosan vetnek véget a bolygót felmelegítő kibocsátások növekedésének, mert az energiabiztonságot helyezik előtérbe. Eközben az ország a lanyhuló gazdasággal és a globális üzemanyagpiacokon tapasztalható zavarokkal küzd.
Az egyhetes kommunista pártkongresszus nyitányaként tartott kétórás beszédében Hszi azt mondta, hogy óvatosság fogja vezérelni Kína erőfeszítéseit a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontjának elérésénél, majd végül a nullára való csökkentésénél. A korábbinál sokkal óvatosabb megfogalmazás az elmúlt években tapasztalt, nagy visszhangot kiváltó áramhiány után született, miközben a globális energiaköltségek az egekbe szöktek, ahogy Oroszország ukrajnai inváziója felborította a kereskedelmi folyamatokat.
Hszi beszéde világossá tette Kína útját a szén-dioxid-mentességhez: addig nem hagy fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával, amíg nem biztos abban, hogy a tiszta energia megbízhatóan helyettesítheti azokat. A beszéd nagyobb hangsúlyt fektet az energiabiztonságra és a szén jelentős szerepére Kína energiaellátásában, tekintettel az erőforrásokkal való ellátottságra.
„Aktívan és körültekintően fogunk dolgozni a szén-dioxid-kibocsátás csúcsértékének elérése, majd a szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében”- mondta Xi a beszédében. „Kína energia- és erőforrás-ellátottsága alapján olyan kezdeményezéseket fogunk előmozdítani, amelyek célja a szén-dioxid-kibocsátás csúcsértékének elérése, jól megtervezett és szakaszos módon, összhangban azzal az elvvel, hogy az újat a régi eldobása előtt szerezzük be.”
Ne feledjük: Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, friss becslések szerint a globális üvegház-hatású gázok 27 százalékát ez a földrésznyi ország termeli.
Hszi két évvel ezelőtt villanyozta fel a klímaaktivistákat, amikor megfogadta, hogy a kibocsátások 2030 előtti tetőzése után 2060-ra eléri a szén-dioxid-semlegességet. A bejelentés a helyi önkormányzatok és az állami tulajdonú cégek tiszta energiába történő beruházásainak hatalmas növekedését váltotta ki.
Tavaly azonban Kína figyelme visszatért fő tüzelőanyagára, a szénre, miután a gyárakban a hiány miatt széles körű áramkorlátozások léptek életbe, ami lelassította a gazdasági növekedést. Az ország fogadkozott, hogy növeli a bányászati kapacitást, és a termelés idén rekordszintre emelkedett, így a raktárakat jól feltöltötték, és csökkent az import.
– áll a kongresszus munkajelentésében, amelyet Hszi beszéde után tettek közzé.
Kína minden más országnál többet fektet be a tiszta energiába, és idén megdönti az új napenergia-berendezések üzembe helyezésének rekordját. Ezzel azonban viszont az energiaigényének növekedését nem tudta túlszárnyalni, ami arra kényszerítette, hogy még több szenet égessen. Tavaly is fogyasztási rekordot állított fel, amelyet 2022-ben valószínűleg felülmúlnak majd.
Hszi világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak és a megújuló energiaforrásoknak párhuzamosan kell működniük. „A szenet tisztább és hatékonyabb módon fogjuk felhasználni, és fel fogjuk gyorsítani az új energiarendszerek tervezését és fejlesztését” - mondta.
Azt is megfogadta, hogy Kína aktívan részt fog venni az éghajlatváltozásra adott globális válaszlépésekben. A kínai kormányt bírálatok érték, miután augusztusban megszakította az Egyesült Államokkal folytatott klímatárgyalásokat, miután Nancy Pelosi képviselőházi elnök a vitatott hovatartozású Tajvan szigetén tett látogatást.