Ferencvárosban tavaly annak ellenére nőtt az önkormányzat iparűzési adóbevétele (IPA), hogy a kormány megfelezte a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) esetében az adó mértékét a járvány hatásainak mérséklése céljából. Ez a kedvezmény idén is jár a 250 fő alatti cégeknek az ország egész területén.
Az önkormányzatok a napokban tárgyalják a 2021. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóikat. Ferencvárosban a május 12-i ülésen fogadták el ezen előterjesztés szerint. Az eredeti tervezett előirányzathoz képest 13 százalékkal, 573 millió forinttal több adó folyt be tavaly, s ez 11 százalékkal, azaz 470 millióval több volt a 2020-as IPA bevételnél is, majdnem elérte, mindössze 4 százalékkal maradt el a járvány előtti, tavalyelőtti szinttől. Idén pedig már biztosan több bevétele lesz a kerületnek a járvány előttinél, az önkormányzat év elején elfogadott előirányzata 300 millió forintos növekedést tervez.
A kormány 2020 decemberében hozta meg a kkv-k 2021-es adóévben keletkező iparűzési adófizetési kötelezettségét megfelező döntését, majd tavaly év végén ezt az adókedvezményt kiterjesztette 2022-re is. A 25 ezer főnél kisebb települések önkormányzatainak bevételkiesését automatikusan kompenzálták, a nagyobbakkal tárgyalást folytattak.
Fontos hangsúlyozni, a kedvezmény azt jelenttette, hogy a településen a vállalkozásoknál maradt a pénz, csak az önkormányzat nem szedhette be. Az intézkedéssel mérsékelni kívánták a járvány negatív hatásait a legkisebb cégeknél, munkáltatóknál.
Emlékszünk talán, hogy már az intézkedés hírére a főváros és a kerületek hatalmas sajtókampányt indítottak az adókedvezmény ellen. „A kormány politikai bosszút áll Budapesten”, „ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz”, „Karácsony Gergely vörösre állította a »kifosztómétert«”, „Nem tudom garantálni Budapest működését, ha ez a kormány marad” – és hasonló hangzatos sikoltozásokat hallgattunk.
No akkor nézzük a tényeket! A beszámolók elfogadása után a baloldali város- és kerületvezetések sem tudnak tovább ködösíteni!
Az iparűzési adót hazánkban minden vállalkozásnak az árbevétele után kell fizetni. Mivel nem a nyereség után fizetendő, így azoknak is keletkezik kötelezettsége, akiknek az adott évben kisebb bevétele volt, mint költsége (bér, rezsi, stb.), azaz már az adó levonása előtt is veszteségesek. Az IPA a legtöbb vállalkozásnál sokkal több, mint a társasági adó. Számos országban az iparűzési helyi adót is az eredmény alapján fizetik, nálunk nem. Míg a nyereség után fizetendő társasági adó mértéke Európában nálunk a legalacsonyabb – ez az állami költségvetésbe folyik be – addig a helyi adóról, az IPA-ról nem mondható el, hogy alacsony lenne. A kormány célja a kkv IPA-jának felezésével az volt, hogy a rossz helyzetbe került, sokszor veszteséges vállalkozások minél kevésbé kényszerüljenek elbocsátani a munkavállalóikat.
A hazánkban működő kicsit több, mint ezer nagyvállalkozás jobbára a 25 ezer fő feletti településeken található, s a kistelepüléseken általában csak kkv-k üzemelnek. Budapesten találjuk a nagyvállalkozások legalább 40 százalékát, s ezek iparűzési adója teszi ki az adóbevételek legalább 80 százalékát.
A KSH települési statisztikáiban megtalálhatók a kerületek iparűzési adóbevételei 2020-ig. Az IPA bevételek 2020-ban nem az adókedvezmény, hanem a vállalkozások árbevételének csökkenése miatt csökkentek. Akkor nem volt még senkinek adókedvezménye. Emlékszünk, hogy a legnagyobb visszaesés a külföldi turizmus, illetve a légiközlekedés, szállítás ágazataiban volt, ami leginkább Budapesten jelentkezett. 2020-ban azonban az IPA bevétel a visszaesés után is jóval magasabb volt, mint 2017-ben.
2021-ben már járt a kkv-knak adókedvezmény, de mivel a vállalkozások árbevétele növekedni tudott, így a fővárosban a kedvezményekkel együtt is jelentősen, a Ferencvárosban 11 százalékkal nőtt az IPA bevétel, s majdnem elérte a 2019-es szintet. A 2022. évi adóbevétel is biztosan további növekedést fog eredményezni – ha a háború kapcsán bevezetendő szankciókkal nem lehetetlenítjük el a vállalkozásainkat. Már látható, hogy a külföldi turizmus is egyre inkább élénkül, a fővárosban is érzékelhető a gazdasági növekedés. Sőt, az önkormányzatok IPA bevétele az infláció hatására is nő, még akkor is, ha az infláció a vállalkozások eredményét csökkentené is. Ferencváros is 300 millió forintos bevételnövekedést irányzott elő az év elején a költségvetésében.
A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina egyik adókedvezmény ellenes sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok házfelújítást nem fog tudni megvalósítani az önkormányzat az adóbevétel csökkenése miatt. Az általuk előzetesen kalkulált csökkenés helyett 2021-ben emelkedés történt. Remélem, a házfelújítások ezért aztán nem maradtak el! Erről érdemes lesz majd megkérdezni Kállay Gábornét, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökét, aki 2019-ig fideszes alpolgármester volt.
(Szerző: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő)
A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 13. részben az iparűzési adóval foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt a 3. részben azt, hogy A világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy Soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket, a 10. részben azt, hogy legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró, a 11. részben azt, hogy ellenzéki álhír, hogy a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók miatt áll rekordon a foglalkoztatás, a 12. részben pedig azt, hogy azért sikerült a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal.)
Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Új szobrot helyeztetett ki a Ferenc téren.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az NB2-es Nyíregyháza végig hősiesen küzdött.
A magyar csapat így még nem biztosította be a helyét a vízilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjében.
Nem lesz könnyű dolguk, ha le akarják igazolni, pláne, ha bekerül Rossi Eb-keretébe.
Sokak szerint csak egy siklóról van szó valójában.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
