A szenátus tavaly fogadta el a csúcstechnológiai kutatás és gyártás fellendítését célzó 250 milliárd dolláros intézkedést, de ennek elfogadásáról nem született döntés a képviselőházban.
„A félvezetőhiány a kínálat és a kereslet jelentős eltérésének eredménye, amelyet a világjárvány tovább súlyosbít” – közölte a Kereskedelmi Minisztérium.
A kereskedelmi miniszter az első számú problémaként az elégtelen gyártási kapacitást említette, amit „az elnök javaslata hivatott felgyorsítani.”
Biden gyakran utalt a félvezetőhiányra
az ellátási lánc problémáinak megoldására és az infláció megfékezésére irányuló erőfeszítések részeként. Míg a figyelem középpontjában az autókban való felhasználásuk és az ebből eredő gyártási megakadások álltak, az elnök megjegyezte, hogy a hűtőszekrényektől a kórházi berendezésekig számos termékben használják a chipeket.
A gyártókapacitás bővítése a cél az USA-ban
„Amerika találta fel ezeket a chipeket” – mondta Biden egy néhány héttel ezelőtti rendezvényen, amelyen az Intel bejelentette, hogy Ohioban legalább 20 milliárd dollárt fektetnének új chipgyártási kapacitásba, mivel az évek során egyre inkább a tengerentúlra tolódott a chipgyártás, főként az alacsony költségű ázsiai országokba.
A Fehér Ház ipari adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a chipgyártó vállalatok 2025-ig közel 80 milliárd dollár értékben jelentettek be új beruházásokat az Egyesült Államokban, „Mindent, amit csak tudunk, „Amerikában készült” címkével fogunk ellátni, különösen ezeket a számítógépes chipeket” – mondta Biden.
A Kereskedelmi Minisztérium összefoglaló tájékoztatója kiemelt bizonyos chipeket – bizonyos mikrovezérlőmagokat, analóg chipeket és optoelektronikai chipeket –, amelyek különösen
akut ellátási hiányban szenvednek.
Néhány beszállító tavaly azt találgatta, hogy a felhalmozás lehet a hiány egyik részleges magyarázata, de újságíróknak tartott tájékoztatójukon a minisztériumi tisztviselők elmondták: nem találtak bizonyítékot arra, hogy a hiány a chipek felhalmozásának eredménye lenne.