Kiderült, mennyit lehet keresni a TISZA Pártnál – megdöbbentő információk láttak napvilágot!
Egyelőre homályos hogy miből, és milyen munkát kell érte végezni.
A K&H Bank kiemelkedő, 75,0 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el 2021-ben, 78 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, közölte Guy Libot, a csoport vezérigazgatója online sajtótájékoztatón szerdán. Emlékezetes, hogy a Momentum közgazdái, Iker Áron vagy épp Prinz Dániel, Király Júliával kiegészülve 2020-ban szinte mindenkinél előbb siettek volna a bankok megmentésére.
Elmondta, hogy a növekvő hitelezésnek köszönhetően a bank rendkívüli tételek nélküli eredménye 26 százalékkal, 73,9 milliárd forintra nőtt 2021-ben. A banknál a teljes hitelállomány 13 százalékkal, 2156 milliárd forintra emelkedett, az új lakossági hitelkihelyezések volumene 297 milliárd forint (+27 százalék) volt tavaly. A költségeik stabilan alakultak, a működési költségek a tranzakciós illetékkel együtt 8 százalékkal 109,4 milliárd forintra nőttek.
Míg a 2020-as eredményt 29,6 milliárd forintnyi, elsősorban a törlesztési moratóriumhoz kapcsolt módosítási veszteségre és a pandémia miatti várható jövőbeli hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés rontotta, addig tavaly 3 milliárd forint értékvesztést szabadítottak fel, ismertette a vezérigazgató. A lakossági ügyfélszám elérte a 752 ezret, ebből a rendszeres bérátutaló ügyfelek száma közel félmillió lett 2021-ben, és több mint 60 ezer új ügyfél választotta a bankot. A K&H Bank mérlegfőösszege 2021-ben 5226 milliárd forintra nőtt.
Gombás Attila, a K&H csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese közölte: a működési bevétel 13 százalékkal 199,2 milliárd forintra nőtt, a nettó kamatbevétel pedig 21 százalékkal 109,3 milliárd forintra. A rendkívüli tételeket ismertetve közölte: a moratórium idei meghosszabbítása és a kamatstop bevezetése mintegy 3,7 milliárd forint adózás előtti veszteséget jelentett a banknak tavaly. Az ügyfélbetétek állománya 11 százalékkal 3604 milliárd forintra nőtt. A teljes hitelállomány 13 százalékos növekedésén belül a lakossági állomány 19 százalékkal, a vállalati állomány 10 százalékkal nőtt. Az új lakossági hiteleken belül a bank által folyósított babaváró hitelek értéke 11 százalékkal nőtt, miközben a bankszektorban 11 százalékkal csökkent az új hitelfolyósítás. Év végéig közel 5 milliárd forintnyi támogatott lakásfelújítási hitelt folyósítottak. Az új Zöld Otthon Programban folyósított hitelek összege a 2021. novemberi indulás óta elérte a 2,9 milliárd forintot. Várakozásaik szerint a zöldhitelnek az idén lesz komolyabb szerepe a lakásfinanszírozásban, és a megemelkedett kamatkörnyezet is arra sarkallhatja az ügyfeleket, hogy éljenek a különféle állami vagy jegybanki kedvezményes konstrukciókkal, tette hozzá. A jelzáloghiteleknél 33 százalékkal nőtt az új kihelyezés, a személyi kölcsönöknél 26 százalékos volt az éves növekedés tavaly.
Gombás Attila közölte: a jegybanki Növekedési kötvényprogramban (Nkp) 47 milliárd forintnyi tranzakciót, az NHP Hajrá! programban pedig 225 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. Kiemelte, hogy a lakossági ügyfelek körében jelentős volt az érdeklődés a befektetések iránt, így a befektetési alapokban kezelt összvagyon 15 százalékkal, 891 milliárd forintra nőtt. Erős volt a dinamikus vegyes alapok, és a tematikus részvényalapok iránti érdeklődés.
Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója elmondta, hogy a biztosító nettó nyeresége elérte a 6,7 milliárd forintot. A nem-élet üzletág 51,6 milliárd forint díjbevételt könyvelhetett el a casco, a lakás- és a kkv biztosítások dinamikus növekedésének köszönhetően, ami ellensúlyozta a KGFB-állomány enyhe csökkenését. Az életbiztosítási üzletág erős üzleti teljesítményt nyújtott, és a rendszeres díjas, biztosítási egységhez kötött (unit-linked) termékeknél 25 százalékos, míg a rendszeres díjas, kockázati életbiztosítási termékeknél 11 százalékos volt a bővülés.
A K&H csoport országosan közel 3700 munkatársat foglalkoztat, 198 lakossági ügyfélpontot működtet, és csoportszinten mintegy 1,5 millió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat.
Makronóm vélemény
A magyar gazdaságpolitika a válságban arra törekedett, hogy minden szektor (az állam, a cégek, a bankok és a háztartások) erejéhez mérten, méltányosan vegyen részt a válság terheinek viseléséből, mert így minden szektorra kisebb teher jut és gyorsabb lesz az újraindulás. A bankoknak is részt kellett vállalniuk a válság hatásainak enyhítéséből, viszont a monetáris politika támogatta is a szektort, likviditást is biztosítva annak. A balliberális közgazdászok eközben a moratóriummal kapcsolatban több esetben (politikai indíttatásból) a családok és a vállakozások helyett a banki profitokért aggódtak. Most egyértelműen kiderült, hogy alaptalanul.
Érdemes felidézni: „Iker Áron a Momentum Veszprém megyei képviselője és Prinz Dániel a párt szakpolitikusa közösen publikált cikkükben kritizálják az Orbán Viktor által bejelentett kormánydöntést, a magyar családok és vállalkozások hiteleinek felfüggesztésével kapcsolatban. A Momentum szerint: »ez nem csak a bajba jutott vállalkozásokat és családokat érinti, ellenben hatalmas terhet ró a bankrendszerre«.”
Mellettük Király Júlia volt jegybankár kritizálta a családok és a cégek túlélését segítő moratóriumot. Király ma Márki-Zay árnyékkormányának gazdasági tagja, interjúnk vele itt olvasható.
(MTI, Makronóm)