Sok szó esik Kína afrikai térnyeréséről, viszont érdekes miképp látják ezt a kínaiak. A CGNT kínai portál szerint, Kína és az afrikai országok a COVID-19 világjárvány hatása ellenére tovább erősítették a gazdasági kapcsolatokat. A kétoldalú kereskedelmi volumen növekedése is a kínai-afrikai kereskedelmi cserekapcsolatok virágzását tükrözi.
Kína és Afrika virágzó kereskedelmet és befektetéseket folytat, a kontinensnek nyújtott kínai segélyek pedig számos olyan területen növekszenek, amelyek hatással vannak az emberek életére – írják.
A portál tudósítása alapján, a kínai-afrikai kereskedelem ez év januárja és szeptembere között elérte a 185,2 milliárd dollárt, ami 38,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ezzel új rekordot állítottak fel.
A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint, Kína közvetlen befektetése Afrikában 2,59 milliárd dollárt tett ki az év első kilenc hónapjában, ami szintén meghaladja a járvány előtti 2019-es év azonos időszakának szintjét.
A Kína és Afrika közötti kétoldalú kereskedelem volumene a 2000-es 87,37 milliárd jüanról (13,69 milliárd dollár) 2020-ra 1,3 billió jüanra nőtt, ami a vámügyi adatok szerint átlagosan 14,5 százalékos éves növekedést jelent.
A kínai magánvállalkozások Afrikával folytatott kétoldalú kereskedelmi volumene a 2000-es 4,76 milliárd jüanról 2020-ra 783 milliárd jüanra nőtt, ami átlagosan 29,1 százalékos éves növekedést jelent.
A kínai-afrikai kétoldalú kereskedelemben a magánvállalkozások aránya 5,4 százalékról 60,2 százalékra nőtt.
2020 végére a kínai vállalatok közvetlen befektetései Afrikában meghaladták a 43 milliárd dollárt.
A magánvállalatok fokozatosan a fő befektetői erővé váltak Afrikában. Munkatársaik több mint 80 százaléka helyi lakos, és közvetlenül és közvetve több millió munkahelyet teremtettek – áll a fehér könyvben.
A november végén közzétett, a Kína-Afrika együttműködést részletező fehér könyv szerint a kínai részarány az afrikai exportból 2020-ban meghaladta a 21 százalékot. Állításuk alapján Kína 2009 óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere.
A fehér könyv szerint a kínai szolgáltatások Afrikából importált mennyisége 2017 óta átlagosan évi 20 százalékkal növekszik, és évente közel 400 000 munkahelyet teremt a kontinensen.
Kína aktívan ösztönzi a vállalkozásokat, hogy importáljanak Afrikából nem nyersanyagból származó termékeket, miközben egyre több kiváló minőségű afrikai mezőgazdasági termék kerül a kínai piacra.
– derült ki a Kínai Kereskedelmi Minisztérium adataiból.
Kína 15 afrikai országgal ipari kapacitás-együttműködési mechanizmusokat hozott létre annak érdekében, hogy gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezeteket, speciális gazdasági övezeteket, ipari parkokat és tudományos parkokat építsenek ki, amelyek Kínából és más országokból vonzottak befektetéseket.
Eközben új üzleti modellek jelennek meg, köztük a határokon átnyúló e-kereskedelem és a digitális gazdaság. A Silk Road E-commerce kezdeményezés keretében megvalósuló együttműködés is előrehaladt. Ennek keretében Kína e-kereskedelmi együttműködési mechanizmust épített ki Ruandával, és a kínai vállalkozások aktívan fektettek be a tengerentúli rendelés-végrehajtási központokba.
Ezen túlmenően a kínai vállalatok számos tenger alatti kábelprojektben vettek részt, amelyek összekötik Afrikát és Európát, Ázsiát és Amerikát. Együttműködtek a nagy afrikai szolgáltatókkal annak érdekében, hogy Afrikában elérjék a távközlési szolgáltatások teljes lefedettségét.
2000 és 2020 között Kína több mint 13 000 kilométernyi út és vasút, valamint több mint 80 nagyüzemi erőmű megépítésében segített az afrikai országokban, és több mint 130 egészségügyi létesítményt, 45 sporthelyszínt és több mint 170 iskolát finanszírozott.
A fehér könyv szerint több mint 160 000 alkalmazottat képezett ki Afrikának, és számos kiemelt projektet épített ki, köztük az Afrikai Unió Konferenciaközpontját.
A kínai vállalatok által megvalósított projektek a kontinens összes infrastrukturális projektjének 31,4 százalékát tették ki 2020-ban.
Kína mentességet jelentett be a 2018 végén lejáró kamatmentes kínai állami hitelek formájában felmerülő adósság alól. Ez Afrika legkevésbé fejlett országaira, súlyosan eladósodott és szegény országaira, tengerparttal nem rendelkező fejlődő országaira és fejlődő kis szigetországokra vonatkozik majd, amelyek diplomáciai kapcsolatban állnak Kínával.
A COVID-19 világjárvány idején Kína 15 afrikai ország fennálló tartozását törölte el kamatmentes hitelek formájában, amelyek 2020 végén jártak le.
Kína is segíti Afrikát a zöld energiára való átállásban azáltal. Például egy fotovoltaikus energiatermelési projekt a kenyai Garissában jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű Kelet-Afrikában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
