Az egészségügy jövője a szemünk előtt alakul ki, a digitális egészségügyi technológiák – például a mesterséges intelligencia, a VR/AR, a 3D-nyomtatás, a robotika vagy a nanotechnológia – egyre gyorsabban fejlődésével. Fontos folyamatosan megismerkednünk a legújabb fejlesztésekkel, hogy mi legyünk képesek irányítani a technológiát, és ne fordítva. Az egészségügy jövője a technológiával való együttműködésben rejlik, és az egészségügyi dolgozóknak el kell fogadniuk a feltörekvő egészségügyi technológiákat, hogy relevánsak és felkészültek maradhassanak az elkövetkező évtizedekben is.
Attól tartasz, hogy a robotok átveszik az ápolók, orvosok és más egészségügyi szakemberek munkáját? Félsz attól, hogy a mesterséges intelligencia néhány éven belül uralni fogja a világot? Félsz egy genetikai tesztet elvégeztetni, mert kiderülhet belőle a halálod napja?
Ezek mind alternatív tények az orvostudomány jövőjéről. Egy dolog azonban mindezekben közös:
De bármennyire is ijesztőnek tűnik jelenleg a jövő, a technológiai fejlődést nem tudjuk megállítani; és előbb-utóbb rá fogunk jönni, hogy
A mi feladatunk tehát jelenleg az, hogy bátran nézzünk szembe a jövővel kapcsolatos félelmeinkkel; nyitottan forduljunk a technológiák felé, és a lehető legtöbb tudással készüljünk fel a változó világra.
A technológia csak akkor tudja segíteni és javítani az életünket, ha mindig (legalább) két lépéssel előtte járunk. De ha betartjuk ezt a szabályt, akkor az emberek és a technológia együttműködése elképesztő eredményeket hozhat.
Az orvostudományban és az egészségügyben a digitális technológia segíthet a fenntarthatatlan egészségügyi rendszerek fenntarthatóvá alakításában, kiegyenlítheti az egészségügyi szakemberek és a betegek közötti kapcsolatot, olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat kínálhat a betegségekre – a technológiák megnyerhetik számunkra a rák, az AIDS vagy az Ebola elleni harcot –, és egyszerűen egészségesebb egyénekhez vezethet, akik egészségesebb közösségekben élhetnek.
És hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban? Bevezetésként ez a cikk azt a 10 módszert vizsgálja, ahogyan az orvosi technológia átalakíthatja az egészségügyet.
A mesterséges intelligencia algoritmusai sokkal gyorsabban képesek orvosi feljegyzéseket kutatni, kezelési terveket készíteni vagy gyógyszereket létrehozni, mint az egészségügyi paletta bármely jelenlegi szereplője, beleértve az egészségügyi szakembereket is.
Az Atomwise (biotechnológiai vállalat San Franciscoban) például olyan szuperszámítógépeket használ, amelyek egyes molekulaszerkezetek adatbázisából választanak ki direkt terápiákat. A cég 2015-ben virtuálisan olyan biztonságos, már létező gyógyszerek keresését indította el, amelyeket át lehetne tervezni az Ebola-vírus kezelésére. Találtak két olyan gyógyszert, amelyet a cég AI-technológiája jelzett, és amelyek jelentősen csökkenthetik az Ebola fertőzőképességét.
Nemrégiben a Google DeepMind egy mesterséges intelligenciát hozott létre a mellrák diagnosztizálásához.
Ez csak két példa a sok közül, amikor a vállalatok a M.I.-t használják az egészségügy fejlesztésére, az új gyógyszerek tervezésétől kezdve az orvosi képalkotáson át az orvosi feljegyzések kutatásáig. Mindezen kézzelfogható példák mellett képzeljük el, milyen távlatok nyílnának meg az emberiség előtt, ha a mesterséges intelligencia korai felhasználása ilyen elképesztő felfedezéseket eredményezne!
A virtuális valóság (VR) megváltoztatja a betegek és az orvosok életét egyaránt. A jövőben úgy nézheted végig a műtéteket, mintha a kezedben tartanád a szikét, vagy úgy utazhatsz például Izlandra vagy haza, hogy közben egy kórházi ágyon fekszel.
A VR-t a jövő sebészeinek képzésére és a sebészek számára a műtétek gyakorlására használják. Az ilyen szoftverprogramokat olyan cégek fejlesztik és biztosítják, mint az Osso VR és az ImmersiveTouch, és aktívan használják őket, ígéretes eredményekkel. A Harvard Business Review egy nemrégiben készült tanulmánya kimutatta, hogy
Az előbbiek gyorsabban és pontosabban végezték a sebészeti beavatkozásokat is.
A technológia a betegek javát is szolgálja, és bizonyítottan hatékony a fájdalomcsillapításban is. A kismamákat például VR-headsetekkel látják el, amelyek segítségével megnyugtató tájakat vizualizálhatnak, így segítve őket a szülési fájdalmak átvészelésében. A gyomor-bélrendszeri, szív- és idegrendszeri, valamint műtét utáni fájdalomban szenvedő betegeknél a fájdalomszint csökkenését mutatták ki, amikor a VR használatával elterelték figyelmüket a fájdalmas ingerekről. Egy 2019-es kísérleti tanulmány még azt is kimutatta, hogy a műtéten átesett betegeknél csökkent a fájdalom és a szorongás, és javult az általános kórházi élmény.
A kiterjesztett valóság két dologban különbözik a virtuális valóságtól: a felhasználók nem veszítik el a kapcsolatot a valósággal, és a lehető leggyorsabban juttatja el az információkat a látóterükbe. Ezek a megkülönböztető jellemzők lehetővé teszik, hogy a kiterjesztett valóság az orvostudomány jövőjének egyik hajtómotorjává váljon; mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a páciensek oldalán.
Az egészségügyi szakemberek esetében segíthet az orvostanhallgatóknak jobban felkészülni a valós műtétekre, valamint lehetővé teszi a sebészek számára, hogy fejlesszék képességeiket. Ez már most is így van például a Case Western Reserve Egyetemen, ahol
Ezzel a módszerrel az orvostanhallgatók hozzáférhetnek az emberi anatómia nagyon részletes és pontos, bár virtuális ábrázolásaihoz, így valódi testek nélkül is tanulhatják a tantárgyat.
Egy másik ígéretes vállalat, a Magic Leap szintén az egészségügybe hozza el a kissé eltérő, kevert valóságot használó headsetjét. A Magic Leap partnerségre lépett a SyncThinkkel a mentális egészségért, az XRHealth-szel egy terápiás platform kifejlesztéséért, valamint a Brainlab német egészségügyi technológiai vállalattal, hogy térbeli számítástechnológiáját az egészségügybe is bevezesse. Ezekből a partnerségekből azonban még nem születtek kereskedelemben is forgalmazható termékek, de a közeljövőben biztosan láthatjuk, ahogyan benépesítik majd az egészségügyi piacot.
Mivel az orvostudomány és az egészségügy jövője szorosan kapcsolódik a betegek felhatalmazásához, valamint ahhoz, hogy az egyének a technológiák segítségével gondoskodjanak saját egészségükről, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az egészségügyi nyomkövetőket, viselhető okoseszközöket és érzékelőket. Ezek nagyszerű eszközök arra, hogy többet tudjunk meg magunkról, egészségi állapotunkról és visszaszerezzük az irányítást saját életünk felett.
Ezeknek az új, technikai eszközöknek az a szépsége, hogy valóban a betegeket teszik az ellátási pontokká. Azzal a képességgel, hogy otthon is nyomon követhetik egészségi állapotukat, és az eredményeket távolról megoszthatják orvosukkal, ezek az eszközök lehetővé teszik az emberek számára, hogy kezükbe vegyék egészségük irányítását, és megalapozottabb döntéseket hozhassanak.
Ha már a kütyükről és az azonnali megoldásokról van szó, minden egészségügyi szakember nagy álma, hogy legyen egy mindenható eszköz, amellyel minden betegséget diagnosztizálni és könnyen elemezni lehet. Ez ténylegesen meg is valósult – bár csak a képernyőn – a Star Trekben. Amikor a filmben Dr. McCoy felkapta a trikordert, és leszkennelt egy pácienst, a hordozható készülék azonnal felsorolta az életjeleket, az egyéb paramétereket és a diagnózist. Ez lehetne az orvosok svájci bicskája.
Az egészségügyi technológia exponenciális fejlődésével ma már olyan világban élhetünk, ahol ahhoz hasonló eszközök, amelyek egykor csak a sci-fi rajongók fantáziájának szüleményei voltak, ma már elérhetőek!
Más cégek is dolgoznak hasonló eszközökön, mint például a MedWand, amely a több életfontosságú paraméter mérésén túl egy kamerát is tartalmaz telemedicinális célokra. Aztán ott van még a BioIntelliSense FDA által engedélyezett BioStickere, amely annak ellenére, hogy apró és vékony, számos paramétert képes mérni, mint például a légzésszámot, a szívfrekvenciát, a bőrhőmérsékletet, a testhelyzetet, az aktivitási szintet, az alvási állapotot, s még sok minden mást.
Bár a jelenleg kapható termékek még egy kicsit messze vannak a trikordertől, hamarosan eljutunk odáig is. Láthatunk majd nagy teljesítményű mikroszkópokat okostelefonokkal, amelyek például bőrelváltozásokról készült fotókat elemezhetnek. Az érzékelők kiszúrhatják a DNS specifikus rendellenességeit, vagy kimutathatják az antitesteket és egyes specifikus fehérjéket. Egy ultrahangos szondát vagy szinte bármit, amink már most megvan, hozzá lehetne kötni egy okostelefonhoz, és bővíteni annak funkcióit.
Az egész Humán Genom Projekt körülbelül 2,7 milliárd dollárjába került az amerikai kormánynak, ami egy őrületesen nagy összeg. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2017 januárjában a DNS-szekvenáló óriáscég,
az Illumina bemutatott egy új technológiát, amely a cég szerint „várhatóan egy nap alatt”, kevesebb mint 100 dollárért elkészíti a teljes genomodat.
Tavaly a vállalat vezérigazgatója megismételte, hogy az Illumina még mindig dolgozik ezen a módszeren. Ez azt jelentené, hogy olcsóbb genetikai vizsgálatokat végezhetne, mint egy általános vérvizsgálat (amelynek ára körülbelül 10-150 dollár között mozog).
Egy ilyen tesztben mennyi lehetőség rejlene! Értékes információkat tudhatnánk meg a gyógyszerérzékenységünkről, a részletesebb egészségügyi állapotunkról, sőt még a családi anamnézisünkről is. Sőt, már most számos terület használja ki a genomszekvenálás előnyeit, mint például a nutrigenomika, ami a táplálkozás, a dietetika és a genomika keresztmetszete. Egyes cégek, mint például a kaliforniai székhelyű Habit start-up, személyre szabott étrendet kínálnak a genetikai kódok alapján.
Jelenleg az új gyógyszerek kifejlesztésének folyamata még mindig túl hosszú és túl drága. A mesterséges intelligenciának köszönhetően azonban van mód a gyógyszerfejlesztés javítására. Az ilyen új technológiák és megközelítések már most is meghatározóak, és az elkövetkező években is meghatározóak lesznek a gyógyszeriparban. Az olyan vállalatok, mint a Turbine, a Recursion Pharmaceuticals és a Deep Genomics a M.I. erejét kihasználva rekordidő alatt fejlesztenek ki új gyógyszerjelölteket és újszerű terápiás megoldásokat, illetve felgyorsítják a piacra kerülést, miközben költségeket takarítanak meg és életeket mentenek.
Egy másik ígéretes egészségügyi technológia az ún. in silico gyógyszerkísérletek. Ezek olyan egyénre szabott számítógépes szimulációk, amelyeket egy orvosi termék, eszköz vagy beavatkozás fejlesztése vagy hatósági értékelése során használnak. Bár a jelenlegi technológia még nem teszi lehetővé a teljesen szimulált klinikai vizsgálatokat, jelentős előrelépés történt ezen a területen a már használatba vett ún. organs-on-a-chip-ekkel. A Virtual Physiological Human (VPH) Intézet is létrehozott virtuális modelleket, amelyeket a szívbetegségek és a csontritkulás tanulmányozására használnak. Képzeljük el, milyen lenne, ha percek alatt több ezer új potenciális gyógyszert tesztelhetnénk virtuális betegmodellek milliárdjain?
A nanomedicina korszakának hajnalán élünk. A nanorészecskék és a nanogyógyszerek hamarosan precíz gyógyszeradagoló rendszerként, rákellenes terápiaként vagy apró sebészekként fognak működni.
A Max Planck Intézet kutatói már 2014-ben olyan kagyló-szerű mikrobotokat terveztek, amelyek szó szerint átúsznak a testnedveken. A PillCamhez hasonló kis, intelligens tablettákat már használják a vastagbél vizsgálatára, nem invazív, betegbarát módon.
A nanotechnológia az intelligens tapaszok formájában is fejlődik. A CES 2020 kiállításon a francia Grapheal cég bemutatta a sebek folyamatos megfigyelését lehetővé tevő intelligens sebtapaszát, amelynek grafénmagja még a sebgyógyulást is képes serkenteni.
A technológia fejlődésével egyre több gyakorlati példát láthatunk majd a nanotechnológiára is az orvostudományban. A jövőben ezekkel a módszerekkel még akár biopsziás mintákat is vehetünk majd további elemzés céljából, míg a távirányítású kapszulák a nanosebészet lehetőségét valósíthatják majd meg.
Az egészségügy egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő területe a robotika; a fejlesztések a sebészeti robotokon át egészen a fertőtlenítő robotokig vagy az exoskeletonokig terjednek.
2019 nagyszerű év volt az exoskeletonok számára. Megtörtént az első exoskeleton által asszisztált műtét Európában, és egy tetrapleg férfi képes volt az agyával irányítani egy exoskeletont! Rengeteg más alkalmazási módja is létezik ezeknek a „sci-fi ruháknak”, az ápolók segítésétől kezdve a gerincvelő-sérült betegek támogatásáig.
vagy akár segítsenek a krónikus betegségben szenvedő gyermekeknek. A Jibo, Pepper, Paro és Buddy nevü robotok mind létező példák. Némelyikük még érintésérzékelővel, kamerával és mikrofonnal is rendelkezik, hogy gazdájuk interakcióba léphessen velük. Egy ausztrál startup, az Ikki például krónikus betegségben szenvedő gyerekeknek segít nyomon követni gyógyszerelésüket, hőmérsékletüket és légzésszámukat, miközben zenével és történetekkel szórakoztatja őket.
A 3D-nyomtatás csodákat hozhat az egészségügy minden területén.
2019 novemberében a New York állambeli Troyban található Rensselaer Polytechnic Institute kutatói kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel élő bőrt 3D-nyomtathatnak a vérerekkel együtt. Ez a fejlesztés kulcsfontosságúnak bizonyult az égési sérültek bőrátültetésében. Szintén a rászoruló betegeket segítik az olyan civil szervezetek, mint a Refugee Open Ware és a Not Impossible, amelyek 3D-nyomtatással készítenek protéziseket a háború sújtotta területekről érkező menekültek számára.
A gyógyszeripar is profitál ebből a technológiából. Az FDA által jóváhagyott 3D-nyomtatott gyógyszerek 2015 óta léteznek, és a kutatók most a 3D-nyomtatású „politablettákon” dolgoznak. Ezek több hatóanyagot tartalmaznak egyszerre, így segíthetik a betegeket a terápiás tervük betartásában.
A digitális egészségügy megjelenésének köszönhetően valóban forradalmi időket élünk az orvoslásban. Az új technológiák küldetése az egészségügyben a tudás és a fejlesztések folyamatos terjesztése, amelyek az orvoslás művészetének igazán új korszakát vezethetik be.
Források:
https://medicalfuturist.com/ten-ways-technology-changing-healthcare/
https://www.atomwise.com/company/
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Régi sebeket téptek fel.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
