Már most megteltek a holland migránstáborok, de tízből hét ember még több afgánt szeretne befogadni

Csak pótágyon férnek el a migránsok

Megteltek a hollandiai befogadóközpontok, több ezer pótágyra és átmeneti szálláshelyek megnyitására van szükség az újonnan érkezők elhelyezéséhez, írták helyi lapok a menekültvédelemmel foglalkozó központi ügynökség (COA) jelentésére hivatkozva szerdán.

A COA szerint a központok mintegy 30 000 férőhelye már mind foglalt, így sportcsarnokokat és más nagy épületeket kell ideiglenes szálláshellyé alakítani.

A válságszállások megnyitására utoljára hat évvel ezelőtt, a 2015-ös menekültválság idején volt szükség. A befogadóhelyek szűkösséget végül úgy oldották, meg hogy falvak és települések szállásolták el az érkezőket.

A délnyugat-hollandiai Gose városában a héten megnyílt az első nagy szükségszállás, a település nagy tömegeket befogadni képes koncerttermében, és a következő hetekben egy utrechi konferenciaközpontban, illetve a Leeuwradenben található hatalmas expóközpontban fognak még kialakítani sürgősségi szálláshelyeket.

Ankie Broekers-Knol, az ügyvivő holland kormány menekültügyi államtitkára úgy nyilatkozott hogy rendkívül nagyszámú embertömeg elhelyezéséről van szó. Az államtitkár szerint a vártnál több ember érkezik Hollandiába, különösen a tálibok vezette Afganisztánból, a válság sújtotta Libanonból, de emelkedett a Törökországból menekülők száma is.

Az elszállásolási problémát az is fokozza, hogy a régebben érkezett, tartózkodási engedéllyel rendelkező menekültek továbbra is központokban élnek, és arra várnak, hogy önkormányzati lakáshoz jussanak, és továbbra is magas a száma azoknak, akik menekültstátuszuk elbírálását várják.

Tízből heten szeretnének afgánokat befogadni

Tízből hét holland szerint feltételekhez kötve ugyan, de be kell fogadni a tálib uralom elől menekülő afgánokat, a megkérdezettek 17 százaléka azonban teljes mértékben ellenzi ezt, derül ki a Nieuwsuur holland aktuálpolitikai műsor számára készített, csütörtökön közzétett Ipsos-felmérésből.

A kutatásba bevont mintegy kétezer válaszadó 30 százaléka továbbá csak olyan afgán állampolgárokat és családtagjaikat szeretné befogadni, akik bizonyíthatóan segítették az afganisztáni holland katonai kontingens munkáját, míg további 28 százalék olyanokat is szívesen lát, akik az emberi jogokért dolgoztak. A felmérésben részt vevőknek csupán a 13 százaléka támogatja, hogy minden afgán menekült Hollandiába mehessen.

A felmérésből kiderül, hogy van egy meglehetősen széles réteg, amely szimpatizál a valódi menekültekkel, de aggódik a befogadásukkal járó kockázatok (bűnözés, illetve integrálódás elutasítása) miatt.

Jaco Dagevos, a rotterdami Erasmus Egyetem társadalmi integrációra és migrációra szakosodott professzora a Nieuwsuurnek kifejtette: „a helyi lakosok gyakran tartanak a menekültek befogadásának a biztonságra gyakorolt hatásától, de a statisztikák alapján azt lehet mondani, hogy a helyzet nem annyira rossz”.

Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák. A befogadóközpontokban élő illegális migránsok, többségében Marokkóból, Algériából és Albániából érkezők, sok kellemetlenségek okoznak, és bűncselekményeket követnek el. Ez a csoport befolyásolja a menekültekről alkotott általános képet, tette hozzá.

Hollandiának a tálib hatalomátvétel után mintegy kétezer afgán állampolgárt sikerült kimentenie Afganisztánból. Szerdán a helyi lapok azt írták, hogy a befogadóközpontok beteltek, átmeneti szállásokat kellett megnyitni az újonnan érkezők elszállásolásához.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/EPA/Arie Kievit)