Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalom.
2019. májushoz, a járvány előtti időszakhoz képest 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom idén májusban a naptárhatástól megtisztított adatok alapján.
Az év első öt hónapjában a forgalom volumene 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Májusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,7 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma 8,7 százalékkal bővült főként a bázishatás eredményeként, mivel tavaly májusban megindult az üzletbezárások fokozatos kivezetése.
Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 60 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 48, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 17, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 13, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,3 százalékkal nőtt. A bútor-, műszakicikk-üzletekben ellenben 21 százalékkal csökkent a forgalom volumene májusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A kiskereskedelmi forgalomból 9,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 13 százalékkal tovább bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek májusban.
Májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1146 milliárd forint volt. A forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az idén január-májusban a kiskereskedelmi forgalom 1,2 százalékos éves összevetésű növekedésén belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése 0,3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 3,1 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemé 1,6 százalékkal bővült.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Októberben erősödött a kiskereskedelmi forgalom: az élelmiszerek és a műszaki cikkek pörögtek a legjobban. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint a következő hónapokban tovább élénkülhet a kiskereskedelem – főleg a bérnövekedés és a kedvező jövedelmi változások miatt. Vajon a karácsonyi szezon tovább pörgeti-e a bővülést?
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
A csokimikulások még nem kerültek ki a polcra, szaloncukor viszont már van. Nem is akármiért.
Miközben a magyar kormányzattal szemben rendre kimutatja a foga fehérjét a SPAR, más piacokon már jóval harmonikusabb a kapcsolata az adott ország vezetésével.
A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom volumene 3,2 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, míg havi bázison csak a nem élelmiszer-forgalom tudott érdemben növekedni. A Makronóm Intézet elemzője értékeli a ma közzétett kiskereskedelmi adatokat.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
