A mai kapitalizmus már csak nyomokban hasonlít a klasszikus kapitalizmusra. A jövő pedig akár egy merőben új rendet is hozhat: Branko Milanovic egyenlőtlenségkutató szerint eljöhet a homoploutia kora.
Június első hétvégéjén immár 16. alkalommal rendezték meg a trentói közgazdasági fesztivált Észak-Olaszországban. A program idén igazán nemzetközi jelleget öltött, hiszen a világ legnevesebb közgazdászainak színe-java képviseltette magát – köztük nem mellesleg 5 közgazdasági Nobel-díjas tudós is. Mint az esemény leírásában írják, a COVID-19 radikális kihívás elé állította azt a gazdasági, szociális, politikai és kulturális keretrendszert, amiben mindannyian élünk. Ebben az új környezetben az államok által bevezetett szabályok és korlátozó intézkedések mindenki életére kihatással voltak, hiszen a legapróbb részletekig szabályozták azt. Éppen ezért lett a fesztivál témája: „Az állam visszatér. Vállalatok, közösségek és intézmények.” A legizgalmasabb előadásokról és a sztárközgazdászok véleményéről a Makronómon is beszámolunk: kövesse velünk az úttörő gondolatokat a következő napokban!
Branko Milanovic szerb-amerikai kutató a nemrég megjelent új könyve, a Capitalism, Alone: The Future of the System That Rules the World kapcsán kapott meghívást a trentói közgazdászfesztiválra. A könyv a kapitalista rendszer fejlődési útját és lehetséges kilátásait ismerteti. Az Economist kritikája szerint Milanovic arra a következtetésre jut, hogy „az emberiség egyesítése egyetlen társadalmi rendszerben azt a történelemszemléletet támasztja alá, mely szerint a történelem folyamatosan a fejlődés felé való menetelés”. Előadásában Milanovic a könyv kapcsán a kapitalizmus különböző változatait s a liberális kapitalizmus kapcsán felmerülő problémákat mutatta be – szakterületéhez híven az egyenlőtlenségek szempontjából.
A kutató szerint napjaink liberális kapitalizmusát az különbözteti meg a hagyományos kapitalizmustól, hogy míg az utóbbiban a munkásoknak csak munkajövedelme, addig a tőkéseknek csak tőkejövedelme volt, addig ez napjainkra összemosódott. A kutató szerint
– így pedig a marxi értelemben vett osztályok határai is elmosódtak. Milanovic arra mutatott rá, hogy ez akár egy hosszabb folyamat első lépése is lehet, s elképzelhető, hogy idővel az emberiség eljut az emberek kapitalizmusába, amikor bár a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is megmaradnak, az emberek jövedelmében ugyanakkora arányban szerepel majd a tőke- és a munkajövedelem.
Ezek a problémák napjaink kapitalizmusával Milanovic szerint
A liberális kapitalizmusban a kutató szerint számos egyenlőtlenséget fedezhetünk fel. A statisztikák szerint az 1950-es évek óta folyamatosan növekedésben van a tőkejövedelem aránya a nemzeti jövedelmen belül. S mivel a tőkejevedelmek eloszlása még napjainkban is erősen a gazdagoknak kedvez, így ezek arányának megemelkedése is a gazdagok körében ad okot örömre. Mindez pedig egy olyan spirálhoz vezet, melyben a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, így pedig megnő a társadalmi egyenlőtlenség, ezt pedig leginkább a vagyonadó, vagy az örökségadó bevezetésével lehetne orvosolni – véli a közgazdász.
Milanovic napjaink kapitalizmusával kapcsolatos további problémaként említette, hogy a pénzügyi eszközök eloszlása szintén a gazdagoknak kedvez. Sőt, általánosságban véve az is igaz a kutató számításai szerint, hogy minél gazdagabb valaki, annál nagyobb nyereséget hozó eszközökbe tudja befektetni a pénzét, hiszen jobb minőségű tanácsokhoz fér hozzá. Ezt követően rámutatott, hogy
egyre több állam jut el az úgynevezett homoploutia egyre magasabb fokára: ez azt jelenti, hogy egyre inkább nő azoknak az aránya, akiknek a jövedelmük nagyjából ugyanakkora hányada származik tőkejövedelemből, mint munkából.
Ez a kutató szerint két kérdést vet fel: elképzelhető, hogy az efféle változás csak méginkább bebetonozza az egyenlőtlenségeket, de az is lehet, hogy ez egy drámai fejlődés a klasszikus kapitalizmushoz képest.
Szintén hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek mélyítéséhez, hogy az emberek rendszerint a saját jövedelmi csoportjukból választanak maguk mellé párt: a gazdag nőknek gyakrabban lesz a férje is gazdag és fordítva – szögezte le Milanovic. De probléma az egyenlőtlenségkutató szerint az is, hogy a gazdagok számára fontos kérdéseket sokkal szívesebben vitatja meg a politikai szféra.
Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász, New York város egyetemének professzora. Korábban a Világbank kutatási részlegének vezető közgazdásza volt. Szakterülete az egyenlőtlenségek kutatása, a témában számos könyvvel és publikációval vívott ki magának nemzetközi elismertséget.
Milanovic munkásságával a Makronómon is részletesen foglalkoztunk, legutóbb például a 2008-as válság utáni folyamatokról és a kapitalizmus változásairól írt tanulmányát mutattuk be Teljesen új kapitalizmusmodellt hozott a 2008-as válság című írásunkban.
Címlap: Festival dell'Economia di Trento
Az elmúlt hetekben jól látszott, hogy a jobboldal sokszínű. Megjelentek a „különutasok”, akik a nemzeti liberális vagy polgári identitásukat hangsúlyozzák, de hangosak a radikálisok is, akik sokszor olyan nyelvezetet használnak, amely a jobboldali tábor közepének ellenszenves.
A válogatottnál a liverpooli csillag, klubszinten a korábbi világválogatott eredményesebb, mégsem igazán összehasonlítható a két klasszis teljesítménye.
„Minden sérült kollégánk hazatérhetett családjához a kórházból, és otthon folytathatják a rehabilitációs időszakot” – tájékoztatott közleményében a MOL.
Toroczkai László arra figyelmeztetett felszólalásában, hogy totális diktatúra épül Magyarországon. Míg Gulyás Gergely és Rétvári Bence a migrációs paktum részleteit szerette volna megtudni a miniszterelnöktől és kormányától.
A Telexnek több olyan munkatárs is nyilatkozott, aki nem végzett politikai munkát, mégis távoznia kellett, pedig a Tiszára szavazott.
Mi is ráfizethetünk a politikusok fizetéscsökkentésére, még a vegyes Tisza-csapatéra is.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
