Eljuthatunk az emberek kapitalizmusába: ezt gondolja a világhírű közgazdász napjaink kapitalizmusáról

Branko Milanovic szerb-amerikai kutató a nemrég megjelent új könyve, a Capitalism, Alone: The Future of the System That Rules the World kapcsán kapott meghívást a trentói közgazdászfesztiválra. A könyv a kapitalista rendszer fejlődési útját és lehetséges kilátásait ismerteti. Az Economist kritikája szerint Milanovic arra a következtetésre jut, hogy „az emberiség egyesítése egyetlen társadalmi rendszerben azt a történelemszemléletet támasztja alá, mely szerint a történelem folyamatosan a fejlődés felé való menetelés”. Előadásában Milanovic a könyv kapcsán a kapitalizmus különböző változatait s a liberális kapitalizmus kapcsán felmerülő problémákat mutatta be – szakterületéhez híven az egyenlőtlenségek szempontjából.

A kutató szerint napjaink liberális kapitalizmusát az különbözteti meg a hagyományos kapitalizmustól, hogy míg az utóbbiban a munkásoknak csak munkajövedelme, addig a tőkéseknek csak tőkejövedelme volt, addig ez napjainkra összemosódott. A kutató szerint

– így pedig a marxi értelemben vett osztályok határai is elmosódtak. Milanovic arra mutatott rá, hogy ez akár egy hosszabb folyamat első lépése is lehet, s elképzelhető, hogy idővel az emberiség eljut az emberek kapitalizmusába, amikor bár a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is megmaradnak, az emberek jövedelmében ugyanakkora arányban szerepel majd a tőke- és a munkajövedelem.

Ezek a problémák napjaink kapitalizmusával Milanovic szerint

A liberális kapitalizmusban a kutató szerint számos egyenlőtlenséget fedezhetünk fel. A statisztikák szerint az 1950-es évek óta folyamatosan növekedésben van a tőkejövedelem aránya a nemzeti jövedelmen belül. S mivel a tőkejevedelmek eloszlása még napjainkban is erősen a gazdagoknak kedvez, így ezek arányának megemelkedése is a gazdagok körében ad okot örömre. Mindez pedig egy olyan spirálhoz vezet, melyben a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, így pedig megnő a társadalmi egyenlőtlenség, ezt pedig leginkább a vagyonadó, vagy az örökségadó bevezetésével lehetne orvosolni – véli a közgazdász.

Milanovic napjaink kapitalizmusával kapcsolatos további problémaként említette, hogy a pénzügyi eszközök eloszlása szintén a gazdagoknak kedvez. Sőt, általánosságban véve az is igaz a kutató számításai szerint, hogy minél gazdagabb valaki, annál nagyobb nyereséget hozó eszközökbe tudja befektetni a pénzét, hiszen jobb minőségű tanácsokhoz fér hozzá. Ezt követően rámutatott, hogy

Ez a kutató szerint két kérdést vet fel: elképzelhető, hogy az efféle változás csak méginkább bebetonozza az egyenlőtlenségeket, de az is lehet, hogy ez egy drámai fejlődés a klasszikus kapitalizmushoz képest.

Szintén hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek mélyítéséhez, hogy az emberek rendszerint a saját jövedelmi csoportjukból választanak maguk mellé párt: a gazdag nőknek gyakrabban lesz a férje is gazdag és fordítva – szögezte le Milanovic. De probléma az egyenlőtlenségkutató szerint az is, hogy a gazdagok számára fontos kérdéseket sokkal szívesebben vitatja meg a politikai szféra.

Címlap: Festival dell'Economia di Trento