Egyetértenek az elemzőházak, az év második felétől jöhet a visszapattanás Közép-Európában

Az ING januárban megjelent elemzése alapján a kilábalás motorja a KKE országokban is elsősorban a fogyasztás, az export és az állami beruházások lesznek, eltérő súllyal az egyes országok vonatkozásában. Az infláció alakulása ugyancsak nem fog egységes mintázatot követni az érintett országokban.

A magyar és a lengyel jegybank ugyanakkor feltehetően kevés mozgástérrel fog rendelkezni a jelenlegi monetáris irányultságának megváltoztatására, és a gazdaság élénkítése érdekében várhatóan továbbra is az alkalmazkodó irányvonalat fogja fenntartani. Mindez magában foglalja a QE folytatását és a kamatemelésektől való távolmaradást. A cseh jegybank lehet az első a régióban és Európa egészében is, aki a fogyasztói árindex emelkedésével párhuzamosan elkezdheti a szigorítási ciklust. A Raiffeisen Research elemzői a KKE országok monetáris politikájának fő fókuszaként szintén a kötvényvásárlási programokat emeli ki. Az országcsoport előnyét élvezheti továbbá az eurózónán belüli egyes folyamatok tovagyűrűző hatásának is.

Ez azt jelenti, hogy az infláció várható emelkedésével párhuzamosan a reálhozamok 2021-ben is negatív irányba történő elmozdulást fognak mutatni. Az alacsony kamat- és hozamszintek tehát fennmaradnak. Kockázati tényezőként említhető meg azonban a vártnál erősebb áremelkedés, a magasabb költségvetési deficit és a politikai okok nyomán bekövetkező váratlan valuta-turbulenciák. 

Az OECD előrejelzése szintén hasonló forgatókönyvet vázol fel:

Ezzel párhuzamosan a szervezet szintén az infláció további emelkedését vetíti előre Magyarországon. E hatás azonban csak részben magyarázható az árfolyamhatások által kiváltott importált inflációval. A fiskális politika bár folytatja a jelenlegi expanzív irányának fenntartását, a szervezet szerint további források átcsoportosításokra lenne szükség a még meglévő vállalkozások túlélése érdekében. Az erősebb fellendüléshez hozzájárulhatna a munkanélküli ellátások hosszabb maximális időtartama is, mely jelenleg mindössze 3 hónapot tesz ki. 

Az adósságszintek és a költségvetési hiány a többi európai országhoz hasonlóan a KKE országokban is erőteljesen emelkedett.

A Moody’s elemzője szintén rávilágít, hogy a KKE országok előtt még mindig strukturális akadályok állnak a hosszú távú gazdasági növekedés és fejlődés útjában. Ilyen például a népesség gyors idősödése, mely a következő években számos kihívást jelenthet a költségvetés számára. A közvetlen tünetek, mint például a munkaerőhiány és a romló ár-, illetve költség-versenyképesség 2021-ben még kevésbé lesznek hangsúlyosak a KKE országokban a pandémia okozta krízisből való kilábalás okán.  

Fontos figyelembe venni azt is, hogy a régióban tapasztalható erőteljes fellendülésre vonatkozó előrejelzések javarészt továbbra is az egészségügyi válság megfelelő megoldásának feltételezésén alapulnak. A tavalyi meredek visszaesés, így a bázishatás szintén fontos szereppel bír a növekedési ráták kedvező alakulásában. 

Magyarország igencsak kedvező kilátásokat tudhat magáénak a régiós összevetés alapján.

Összehasonlításképpen, Csehország növekedési rátáját idén 4,4 százalékra, a következő évre vonatkozóan pedig 5,7 százalékra becsülik. Ugyanezen számok Lengyelország esetében 3,3 százalék illetve, 5,1 százalék.

A londoni elemzőház is egyetért abban, hogy Magyarország növekedése 2021-ben a KKE régió élmezőnyében szerepelhet. Ennek magyarázatául az ország szerkezetét emeli ki, mely sokkal nyitottabb a régió más országaihoz képest. Mindez lehetőséget ad egy erősebb visszapattanás megvalósítására a következő években. A szervezet az idei évre 3,9 százalékos, míg 2022-re 6százalékos növekedést jósol hazánk számára. 

A fizetőeszközöket tekintve azonban még mindig a magyar forint marad a legkevésbé vonzó, míg a preferencia cseh korona irányába mozdulhat. A forint gyenge árfolyamban szerepe lehet az infláció esetleges emelkedésének, a folyó fizetési mérleg pozíció többi országhoz képesti alakulásának, illetve a továbbra is laza monetáris irányvonalnak. 

A folyamatok értékelése során az állami befektetések hajtóerején túlmenően figyelembe kell venni az EU alapokból származó beáramló pénzösszegeket. Ezek hatása az elkövetkezendő években a források lehívásával párhuzamosabban még markánsabban jelentkezhet. A külső kereslet kilátásai szintén bizonytalanok, s

A gépjárműexport, a turizmus, a Brexit hatásai mind megemlítendőek. Az export jellemzően magas importtartalma és gyenge hazai kereslet kiegyenlítheti az export kedvező hatásait a GDP-hez történő hozzájárulás terén.    

Borítókép: MTI/Vasvári Tamás.